Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
222 Tekintettel arra, hogy a kérdésre a szomszédos országokban élő magyarok nagy számban igennel feleltek, illetve jelezték, hogy igennel felelnének; tekintettel arra, hogy azok a Nyugaton élő magyarok, akik eddig nem voltak jogosultak a magyar állampolgárság megszerzésére, türelmet lenül és reménykedve várják ennek a lehetőségét; tekintettel arra, hogy a magyar társadalomban is jelentős a támogatottság a kérdés megoldására irányuló szándéknak, kimondhatjuk: elérkezett az ideje annak, hogy politikai és erkölcsi felelősséggel, valamint jogalkotói szakszerűséggel nyúljunk a kérdéshez, a jó megoldás megtalálásának reményében. A kérdés a köztudatban mind a mai napig - helytelenül - úgy terjedt el, hogy adunke kettős állampolgárságot a határainkon kívül élő magyaroknak. Ez téves szemlélete t tükröz. Mi magyar állampolgárságot adhatunk abban az esetben, ha a népszavazás eredményes lesz és a szavazók többsége ezt akarja, a magyar állampolgárság megadásának törvényi feltételeit pedig nekünk, itt kell megalkotnunk. Tudnunk kell azt is, hogy a ke ttős állampolgárság megszerzésének lehetősége a világ államaiban igen különböző. A legegyszerűbb besorolás szerint egyes államok engedélyezik, mások nem. A szomszédságunkban körülnézve Románia, Szerbia, Horvátország engedélyezi, Ukrajna jogrendje viszont n em ismeri ezt az állampolgári állapotot. Amikor nekivágunk ennek a kérdésnek, meghozva a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatot, akkor tudnunk kell, hogy mit vállalunk. Először is: vállaljuk, hogy biztosítjuk a népszavazás feltételeit, a szabad véleményalkotást, a támogatók és ellenzők szabad megnyilvánulását a kérdésben. Javaslom, hogy mi, a parlamenti politikusok, a parlamenti pártok képviselői, igyekezzünk megőrizni a várható társadalmi vita tárgyszerűségét. Igyekezzünk mederben tarta ni a vitát, és elérni, hogy ez lehetőleg a feltett kérdésről és az arra adandó válaszról szóljon. Tudnunk kell, hogy a téma kisiklatása, a demagógia vagy a közvélemény szándékos félrevezetése felbecsülhetetlen károkat okozhat mind a határainkon kívül élő m agyarságnak, mind a magyar kül- és nemzetpolitikának. A felelősségünk máshoz, mással nem mérhető ebben a kérdésben. A népszavazás eredménye történelmi jelentőségű következményekkel járhat. Ezekre fel kell készülnünk. Ha eldöntöttük, hogy támogatjuk az ügye t - és a mi válaszunk az, hogy a Fidesz eldöntötte, és az igen válaszra fogjuk felkérni a támogatóinkat , akkor a szakszerűség jegyében készüljünk fel a jogalkotási feladatokra is. A sikeres és eredményes népszavazás esetén ugyanis nemcsak a magyar államp olgárság biztosítására vonatkozó jogszabályt kell módosítanunk, hanem egy egész jogszabálycsomagot munkavállalási, társadalombiztosítási, idegenrendészeti és egyéb területeken. Ezért a FideszMagyar Polgári Szövetség nevében tisztelettel javaslom a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának és a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És a függetleneknek!) , hogy hozzunk létre egy négypárti egyeztető bizottságot, amely figyelemmel kíséri a kérdés kapcsán megfogalmazódó kérdéseket, és előkészíti - egy négypárti tárgyalássorozat keretében - a jogszabálymódosítás folyamatát. Ebben a magunk nevében mind szakmai, mind politikai szinten részt kívánunk venni, és kérjük ö nöket, hogy fontolják meg, és fogadják el az erre vonatkozó javaslatunkat. Befejezésül engedjenek meg egy utolsó gondolatot. A Fidesz támogatja a népszavazás kiírását a fent megjelölt kérdésben. Ugyanakkor a téma napirendre tűzése nem terelheti el a figyel münket azokról a problémákról, amelyekkel a magyar kisebbségek nap mint nap szembenézni kényszerülnek. Hogy csak a legsúlyosabbat említsem: a vajdasági magyarok egyre gyakoribb, immár fizikai bántalmazása. Ezekre a sérelmekre fel kell hívnunk a nemzetközi közvélemény figyelmét, aktív és eredményes lépéseket sürgetve. Ez elsősorban a kormányzat feladata, de mi, parlamenti képviselők is feladatunknak kell tekintsük ezt. Tűrhetetlen, hogy ma itt, KözépEurópában fiatalokat büntetlenül lehessen megverni a nyílt utcán, hogy a szerb rendőr, a közrend és a közbiztonság őre büntetlenül felpofozhasson egy magyar polgármestert, hogy büntetlenül működhessen az önmagát “a szerb diaszpóra forradalmi bizottságának” nevező szervezet.
