Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2118 Éppen ezzel függ össze, hogy miután mindent egyszerre nem lehet fejleszteni, miut án mindenütt egyszerre nem lehet növelni a kiadásokat, a költségvetésnek prioritásokat kell meghatároznia, el kell döntenie, hogy melyek azok a területek, amelyeket különböző okokból fejleszteni kíván, amelyeknek elsőbbséget ad, és melyek azok a területek, amelyeket ennek következtében - még egyszer mondom: azért, mert korlátozottan állnak rendelkezésre a források - háttérbe kell átmenetileg szorítani. Ezek közül a területek közül szeretnék én a felszólalásomban néhányat kiemelni. Az egyik, amit a Szabad De mokraták Szövetsége rendkívül fontosnak tart: a versenyképesség növekedése. Egész egyszerűen azért, mert ahhoz, hogy legyen egy erős gazdaságunk, ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható növekedési pályán mozogjon ez a gazdaság, fokoznunk kell a gazdaság é s általában is az ország versenyképességét. Ugyanis ez az út az egyedüli, tisztelt képviselőtársaim, amelynek segítségével megtermelhetőek azok a többletek, amelyek felhasználásával aztán a különböző területeken jobb helyzetet lehet teremteni. Fordítva ez az út nem járható, az nem lehetséges, hogy most osztunk, akár azon az áron is, hogy elvonjuk a forrásokat a gazdaságtól vagy akár azon az áron is, hogy különböző többletadókkal még jobban megterheljük, mert ennek már középtávon is az lesz a következménye, hogy elveszítjük a versenyképességünket, a gazdaság megfullad a terhektől, és aztán annak mindenki megissza majd a levét. Ezért mondjuk, hogy továbbra is elsődlegesnek a gazdaságnak kell lennie, és elsődlegesnek ezen belül is a versenyképesség fokozásának. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a vita, ami most következik, vagy ami folyik jelenleg is, már nagyon sokszor lefolyt ebben a Házban. Áder frakcióvezető úr idézett egyet 1999ből, egyet meg mostanról, és ahogy ezt ő már csak szokta, mindig elfelejti egy foly amatba beágyazni a mondanivalóját, mindig elfelejti elmondani, hogy 1999ben az általa hivatkozott 5,1 százalékos növekedés azért volt, mert az azt megelőző négyéves kormányzati ciklusban stabilizáltuk a gazdaságot, elindítottuk a növekedési pályáján. (Dr. Áder János ingatja a fejét.) Áder képviselő úr most csóválja a fejét, hacsak nem víz ment a fülébe, akkor lehet, hogy nem ért egyet velem. (Dr. Áder János: Így van, nem értek egyet.) Ezzel szemben el kell mondanom, tisztelt képviselőtársam, hogy amikor ön ök átvették a kormányrudat, abban a negyedévben 5,8 százalék volt Magyarországon a GDP növekedése. (Dr. Áder János: 2000ben meg 6,8!) Amikor átadták a kormányrudat, akkor nem érte el a 3 százalékot a GDP növekedé se, ezt nehezen lehet nevezni felfelé ívelő pályának. (Taps az MSZP soraiból.) Ehhez képest most a gazdaság növekedése 4 százalék körüli, és egyes gazdaságkutatók azt mondják, hogy jövőre 4,3 százalékot is elérhet. Megjegyzem, a költségvetés mértéktartó mó don 4 százalékkal számol. A helyzet ugyanis az, hogy ha valamit egy kormány jól csinált, akkor a következő kormány annak minden előnyét élvezi. Ez történt az önök kormányzati ciklusában, és ha valamit egy kormány elrontott, akkor azt a következőnek kell he lyrehoznia. (Dr. Áder János: Mi is ettől tartunk. - Bársony András: Nem kell. Most még nem kell. - Dr. Áder János közbeszól.) Ez meg velünk történt ebben a kormányzati ciklusban. Mindenesetre az biztos, hogy most a gazdaság egészségesebben fejlődik, mint f ejlődött kéthárom évvel ezelőtt, hiszen a gazdaság akkor van fenntartható növekedési és egyébként egyensúlyőrző pályán, ha a növekedés motorját az export növekedése és a beruházások növekedése jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! A feldolgozóipari beruház ások az idei évre 810 százalékos növekedést mutatnak majd, az export 1214 százalékos növekedést, és ez a tendencia folytatható alacsonyabb mértékben azért, mert erősebb az idei bázis; a jövő évben is a beruházások 68 százalékos, az export 911 százaléko s növekedésére lehet számítani, miközben az infláció feltehetően jobban alakul a vártnál, év végére 4,5 százalékra megy majd le. Természetesen ahhoz, hogy a versenyképesség fokozódjon és a tendencia erősödhessen, különböző egyéb intézkedések is szükségesek , ezeket megvitattuk már az adótörvényekkel kapcsolatos vitában. Én csak felsorolásszerűen említeném, hogy a beruházásösztönzés szerepel az adótörvényekben; szerepelnek különböző ösztönzők például a szoftverfejlesztőknek kifizetett bérköltség után; szerepe l változtatás a helyi iparűzési adót illetően: most már 50 százaléka lesz leírható a nyereségadóalappal
