Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2119 szemben, az új gépberuházások esetén 50 százalékos leírási kulccsal lehet majd számolni; és a versenyképesség fokozását jelentik az infrastrukturális b eruházások, amelyek esetében nemcsak arról van szó, hogy Magyarország infrastrukturális lemaradottságát segítenek behozni, legyen szó autópályáról vagy a csatornázásokról például, hanem ezek egyúttal a versenyképesség fokozásához is hozzájárulnak. Mert gon doljuk csak végig, eddigi ismereteink alapján is elmondható, hogy a befektetők az autópályák mentén szívesebben mozognak, mert könnyebben eljuthatnak arra a területre, ahol be akarnak fektetni, másrészt pedig minden számítás azt igazolja, hogy egy, autópál yába fektetett forint az adott, érintett térségben a későbbiek során öt forintnyi további befektetést indukál és igényel. Itt hadd álljak meg egy pillanatra, mert az adócsökkentés kapcsán, úgy látom, vitánk van Áder János képviselőtársammal, ami nem baj, m ert a parlament arra való, hogy vitatkozzunk természetesen, még akár tényeket is említhetünk. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha most maradok egy pillanatra a személyi jövedelemadónál, akkor a helyzet a következő, részben Lendvai Ildikó frakcióvezető asszo ny is idézte már ezeket. A minimálbér esetében a minimálbér minden száz forintjából fizetett adó összege a Hornkormány időszakában nulla forint volt; az Orbánkormány időszakában 12 forint. Fölemelték a minimálbért - erről is már sokat vitatkoztunk, most ezt hagynám , és mindjárt 100 forintonként 12 forint adót elvittek belőle. Ez egyébként azt eredményezte, megint csak mellesleg mondom, hogy az erőltetett minimálbéremelés következtében a költségvetésnek 110 milliárd forintnyi többletbevétele keletkezett , vagyis a minimálbéremelésnek biztos, hogy volt egy haszonélvezője, a költségvetés. (Dr. Áder János: Ugyan már! Ostobaság!) Aztán 2003tól kezdődően pedig a minimálbér után nulla forint adót kell ismételten fizetni. (13.10) Azt gondolom, ha addig száz fo rintból tizenkettőt kellett, most meg nullát kell, akkor ez feltehetően egyfajta adócsökkentés. (Dr. Áder János: Csak két és félszeresére emelkedett a minimálbér!) Ami az átlagkereset esetében a száz forint bérből fizetett adó összegét illeti: az átlagkere set 80 százalékán a Hornkormány időszakában száz forintból 17 forint 50 fillért kellett fizetni, az Orbánkormány időszakában száz forintból 19,8 forintot, most pedig, a jövő évben 12,6 forintot - 19,8cal szemben 12,6 forintot. Ez az átlagkereset 80 száz alékán vett érték. Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy jelentős adócsökkentés következett be. Ha még azt is hozzáveszem, hogy az átlagkereset 80 százaléka 2002ben 80 ezer forint/hó volt, és így kellett száz forintból 19,80at, most pedig 125 e zer forint, és így kell az említett 12 forint 60 fillért fizetni, akkor még szembetűnőbb a kettő közötti különbség. Áder képviselőtársam az átlagos keresetű dolgozóval kapcsolatban is mondott valamit. Az egyik fele annak, amit mondott, úgy nem igaz, ahogy van. (Közbeszólás az MSZP soraiból: A másik fele se!) Ő azt mondta ugyanis, hogy az átlagos keresetűek az átlagkereset után 38 százalék adót fizetnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azért nem igaz – remélem, ezt mi, többiek tudjuk , mert sávosan adózunk, v agyis az átlagkereset, ami jelenleg 143 ezer forint Magyarországon, vagyis összességében egymillióhétszáztizenvalahányezer forint, az másfél millió forintig 18 százalékkal adózik, úgy egyébként, hogy akinek a jövedelme 1 millió 200 ezer forint alatt van, ráadásul még adójóváírást is igénybe vehet, és csak a másfél millió fölötti rész, az a bizonyos 210 ezer forint adózik a 38 százalékos kulccsal. Nem örülünk neki, tisztelt képviselőtársaim, mert jobb lenne, ha az átlagjövedelem teljes egészében, sőt még a z azt valamelyest meghaladó jövedelem is 18 százalékos kulcs szerint adózna. Íme, itt a feladat a 2006os évre, ezt kell elérni, ennek kell lennie 2006ban az adócsökkentésnek. Nade azért, ha az átlagos keresetű dolgozó jövedelmét nézzük, akkor 1998ban - akkor egyébként az átlagjövedelem 68 ezer forint volt - száz forintból 21 forint 20 fillért kellett fizetnie adóként ennek az átlagjövedelmet kereső dolgozónak. Az átlagjövedelem 2002ben 122 ezer forint volt havonta, minden száz forint jövedelem után 25 f orint 80 fillér adót kellett fizetni. Míg 2005ben, vagyis
