Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottságok összefoglalt véleményének előadója:
2087 fontos és ebben az évben fontos az a költség, ami a költségvetésben az adott célra beállításra kell hogy kerüljön. Újszerű a fejezeti kezelési előirányzatok, tehát döntően a fejlesztési célú pénzeszközök meghatározása is: a kormány a maga számára is egy pályázati rendszert működtetett, és ebben a pályázati rendszerben a legfontosabb célokhoz, a legfontosabb szempontokhoz rendelte sorban, sorrendben hozzá azokat a feladatokat, hozzá az eszközöket, amelyeket mintegy 1000 milliárdos nagys ágrendben, 2005ben meg kíván valósítani, meg kívánunk valósítani. Az Állami Számvevőszék dicsérete övezi ezt a módszert. Úgy gondolom, hogy valamennyien egyetértünk, hogy ez a tervezésnek helyes iránya, és valószínűleg az évek során a kialakuló gyakorlat majd mindenki számára egy kicsit kezelhetőbbé és az előterjesztő segítségével kicsit könnyebben kezelhetővé, összehasonlíthatóbbá is válik, így azok a kifogások majd, amik ebben a tekintetben elhangzanak, illetve már korábban a bizottsági vitákban elhangzo ttak, kiszűrhetők lesznek, nem utólagos tájékoztatással, hanem előzetesen is biztosíthatók lesznek. Észrevétel volt a költségvetés tervezésével összefüggésben, hogy nem minden szám, nem minden adat jelenik meg a költségvetésben. Természetesen ennek vannak hagyományai. A költségvetés normatívára vonatkozó szabályai éppen a költségvetési vita utolsó időszakában véglegesítődő statisztikai adatok miatt valóban csak akkor kerülhetnek megállapításra, véglegesen beépítésre, és az előterjesztő nagyon helyesen ragas zkodott a törvény által meghatározott és egyébként is az érdekegyeztetésben a felek iránt tanúsított tisztelet keretében ahhoz, hogy ne determináljuk, ne befolyásoljuk azt a vitát, amit a különböző érdekegyeztetési fórumokon a partnerek egymással folytatna k, azzal, hogy kiolvasható módon a kormányzat megüzenné esetleg, hogy milyen számot látna szívesen, milyen számmal kalkulál. Ezt a kormányzat nem tette meg. Úgy gondolom, hogy az eredményes érdekegyeztetés lezárulásával ezek a számok beépítésre kerülhetnek a költségvetési törvényjavaslat, majd értelemszerűen a törvény szövegébe is. Az Állami Számvevőszék új típusú értékelése a költségvetés minősége szempontjából a kockázatelemzés. (10.30) Elsősorban természetesen a bevételek kockázatelemzése szükséges, de é rtelemszerűen a kiadásoknál is tekintettel kell lenni egyegy előirányzat rizikós jellegére, voltára. A Számvevőszék elnöke által elmondottak alapján láthatjuk, hogy a költségvetés főösszege - amely 10 ezer milliárdos nagyságrendű - tekinteté ben mintegy 3 ezer milliárdos nagyságrendű adóbevétel esetében a kockázat magas, illetve közepes kockázatú az ÁSZ minősítése szerint. Ezek természetesen nem az egész bevétel kockázatosságát jelentik, hanem csupán 25 százaléka kockázatos, illetve bír jelen tős kockázattal. Természetesen minden bevétel - mint ahogy minden terv is - rendelkezik bizonyos mértékű kockázattal, és ennek a kockázatnak van egy átlaga. Természetes, hogy semmilyen kockázat nem egyszerre, nem egy időben, nem maximális mértékben fog bek övetkezni, ezért valószínűsítve ennek az átlagát, a kormányzat gondosan, előrelátóan egy finanszírozási tartalékot épített be a költségvetésbe, amit az Állami Számvevőszék is elismerőleg fogadott, egy rosszabb esetre, egy más gazdálkodási helyzetre történő előzetes felkészülésnek minősített. Ilyen szempontból már itt is van a garanciája annak, hogy 2005ben sokkal kevésbé jelenik meg az a költségvetés módosítására, esetleg pótköltségvetésre vonatkozó veszély, amit 2004ben talán többször is emlegettek. A fi nanszírozási tartalék összege 100 milliárd forint. A költségvetési főösszeg 1 százaléka - figyelemmel az általános tartalék egyébként is kötelező, de a kötelező mértéknél most jelentősebb, magasabb mértékben megképzett összegére - kellő garanciát, kellő bi ztosítékot ígér arra, hogy az évközi folyamatok ezen a rendszeren belül kezelhetők. Ha pedig nincs szükség a finanszírozási tartalék véglegesen történő zárolására, akkor azok az előirányzatok, amelyekből ezek elkülönítésre kerültek - részben a fejezeti kez elésű, tehát a fejlesztési előirányzatokból , az év végéig is felhasználhatóvá válnak.
