Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottságok összefoglalt véleményének előadója:
2086 A beruházások 68 százalékkal fognak bővülni, és az inflációs mutató 4,5 százalék körül fog alakulni. Úgy hiszem, hogy ha rátekintünk a költségvetési törvényjavaslat többi fundamentumára, ott is olyan adatokat látunk, amelyek igazolják azt a der űlátást, hogy ez a költségvetés teljesíthető, megvalósítható. Mik ezek? Csökken, 50 százalék alá kerül az újraelosztás. Egy százalékkal csökken a jövedelemcentralizáció, fél százalékkal az adóterhelés. Természetesen ennek megfelelően 1 százalékkal csökkenn i fog a fizetési mérleg hiánya, és maga a hiány is csökkenni fog, ennek következtében - amint az el is hangzott - maga az államháztartás összege nem is, de a GDPhez viszonyított aránya igen. Az inflációról ejtsünk néhány szót, hiszen akkor reális az inflá ciós célkitűzés, ha az ez évi folyamatok valóban úgy alakulnak, hogy ezt alátámasztják. Az év elején megugrott az infláció, amely részben egyszeri intézkedések, uniós csatlakozás eredménye; májusban tetőzött, 7,6 százalékos havi értékkel, majd folyamatosan csökkent. S látjuk, hogy szeptemberben már 6,6 százalékos a mértéke, sőt - bár erről korábban vita is folyt , az előrejelzések, a szakértők a decemberi hónapra már 6 százalékot, 6 százalék alatti mértéket jósolnak, és ez garantálja, hogy a jövő év egészé ben a jegybank és a kormányzat között kialakult 4,5 százalékos átlagú infláció, az év végére pedig 4 százalék, 4 százalék körüli inflációs mérték alakuljon ki. Egy másik olyan terület, amit meg kell említeni a gazdaság egésze, a makropálya elemzésekor, hog y hogyan fognak alakulni a reálkeresetek. Láttuk, hogy az elmúlt kétkét és fél esztendőben a reálkeresetek 24 százalékot meghaladó mértékben nőttek, a reálnyugdíjak 17 százalékot meghaladó módon emelkedtek. Azt is látjuk már, hogy bár hallottuk, hogy éppe n volt egy hónap, amikor alulról közelítettük csak meg az előrejelzést, a 01 százalék közötti reálkeresetnövekedést, de a következő hónap drasztikus inflációcsökkenése eredményeképpen szeptemberben majd ismét pozitív reálkeresetnövekedéssel fogunk szemb esülni, és az év egészére is biztosítható lesz ez a nem túl jelentős, de mégis pozitív előjelű reálkeresetnövekedés 2004 tekintetében. 2005re a kormányzat, részben már az adórendszerben biztosított, részben pedig majd a jövedelemkiáramlással biztosított módon, alulról korlátosan 3 százalék reálkeresetnövekedést fog a költségvetésen keresztül a gazdaság és az emberek számára biztosítani. Ez összesen, az elmúlt időszakot egybevetve 27 százalékos növekedést fog jelenteni. A nyugdíjak tekintetében ugyanez a szám 4 százalékos növekedést eredményez, tehát 21 százalékos reálnövekedéssel fogunk szembetalálkozni. Itt rögtön szükséges is azt a kis kitérőt megtenni, hogy az elmúlt időszak ezen vitáiban és még talán a költségvetési bizottsági vitában is felmerült, ho gy emellett milyen infláció, milyen áremelkedések fognak megvalósulni. Sajnos a számok rosszul tűrik ezeket az érveket, hiszen a reálkeresetnövekedés, a reálnyugdíjnövekedés már az infláció mértékét figyelembe véve, azt meghaladó mértékű növekedést fog e redményezni. Úgy látom tehát - és a bizottságok többsége így látja , hogy jó lehetőségekkel van kikövezve az az út, amin haladunk, és látunk egy táblát is: emelkedő következik. Tehát felzárkózunk, felemelkedünk, közelítünk az Európai Unió átlagához. Ha ta rtani tudjuk ezt az éves 2 százalékos ütemet, akkor évtizedben számolva ugyan, de nincs túl messze az, hogy az Európai Unió átlagát a magyar gazdaság egésze is tudja produkálni, hiszen tudjuk: ma vannak régiók, amelyek rendelkeznek ezzel a teljesítménnyel, s vannak régiók, amelyek alatta maradnak ennek. A költségvetés új szerkezete, új struktúrája mindenképpen érdemel néhány gondolatot. Új módszerrel készült a költségvetés, új módszerrel, mert a kormányzati struktúra átalakult, minisztériumok, feladatok egy esültek és feladatok kiváltak, ezért kívánatos volt, hogy a költségvetés ezt a struktúrát, ezt a változást tükrözze. Új módszer, mert a nullbázisú tervezés útjára léptünk, oda van már a bázisszemlélet, már minden feladatnál meg kell indokolni, érvelni kell , igazolni kell, hogy
