Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottságok összefoglalt véleményének előadója:
2085 gazdaság - visszatérvén az export- és beruházásvezérelt útra - biztosítja, garantálja, hogy egy egészséges szerkezetű, egy egészséges pály án mozgó... - és ilyen értelemben megalapozott makrogazdasági adatok szolgálhatják a 2005. évi költségvetés tervezését. Szépek ezek a számok önmagukban is, de lássuk, hogy nemzetközi összehasonlításban hogyan néznek ki, hiszen az is lényeges kérdés, hogy v ersenyképesek vagyunke a szomszédainkkal vagy éppen azzal az új közösséggel, amelynek most már tagjai vagyunk. Az Európai Unió gazdasági növekedése 2 százalék a ma ismert adatok alapján, éppen fele akkora, vagy - hogy a szimpatikusabb megközelítését mondj am - a magyar éppen kétszer akkora, mint az Európai Unió átlaga. Ez tehát egy dinamikus felzárkózás igazolását jelenti. Az ipari termelés szintén 2,3 százalékot ér el. A magyar adat ennek éppen a négyszerese. Úgy látom, a motor jól jár, ha ez fűti a gazdas ági növekedést, Magyarországon jól fűti. Az inflációs adatról se feledkezzünk meg. Az Európai Unióban ez 2 százalék, Magyarország 7 százalék az eddig ismert adat. Természetesen ennek a belső tartalmával majd később foglalkozom, de látjuk, itt van még mit t enni, az ország még nem közelítette megfelelően meg azt az inflációs mértéket, ami egyfajta nyugalmat, árstabilitást eredményez majd a későbbi közösségi időnkben. De nézzük még meg a foglalkoztatási adatokat is! Az Unióban 9 százalékos az átlagos foglalkoz tatási munkanélküliségi adat, Magyarországon ez 5,9 százalék. Úgy látom, ebben sincs mit szégyenkeznünk. Persze, nem csak az Unió átlagával kell időnként foglalkoznunk, nem csak ezekre a számokra kell rátekintenünk; néha meg kell nézzük, hogy a zászlóshajó , Németország adatai hogyan alakulnak. Látjuk, hogy 1 százalékos a gazdasági növekedés, 2,5 százalékos az ipari termelési növekedés, 10 százalékos a munkanélküliség. Nem jó idők járnak most Németországra. De vannak rosszabb helyzetű államok is, Olaszország nak például egyenesen szűkül, csökken, összehúzódik a gazdasága, 1 százalékkal a 2004. évi eddigi adatok alapján. De ne szaladjunk el a szomszédok elől sem, lássuk, ők hogyan produkálnak! Lengyelország, Szlovákia gazdasági adatai, amelyek talán leginkább e mlítésre érdemesek ebben a körben. A gazdasági növekedés szempontjából Lengyelország 6,9 százalékot produkált az elmúlt fél évben, Szlovákia 5,5 százalékos mértékkel bír. Az ipari termelés tekintetében Lengyelország kiugró, 17 százalékos mértékű növekedést tud felmutatni, Szlovákia 5,5 százalékot. Itt már érzékelhető, hogy nem olyan jó az adat, mint akár a magyar. Nézzük meg, mi az ára ennek: Lengyelországban 19 százalékos a munkanélküliség, Szlovákiában 16 százalék a munkanélküliség mértéke. Szerintem és a bizottságokban kialakult többségi álláspont szerint jó kompromisszum az a gazdaságpolitika, az a gazdasági program, amikor sem a gazdasági növekedés nem kerül feláldozásra a foglalkoztatás oltárán, sem pedig a foglalkoztatás az előbbién. Az inflációról se feledkezzünk meg, hiszen mint említettem, a magyar inflációs mérték 2004ben magas, az Európai Unió átlagához mindenképpen magas. Csehországban 3 százalék körüli a mérték, emelkedő tendenciát mutat, Lengyelországban 5 százalék felé közelít, szintén emelke dő tendenciát mutat, Szlovákiában pedig - a korábbi hírekkel ellentétben - tartósan 8 százalék fölött van az infláció mértéke, és nem nagyon akar csökkenni. Úgy gondolom tehát, még a régió pálmáját sem visszük el, és - különösen az infláció változásának ir ányával - megint csak jó úton mozog a gazdaság. Milyenek a feltételek a 2005. esztendőben? Valóban megleszneke az alapjai azoknak az intézkedéseknek, azoknak a programoknak, feladatoknak, amit a költségvetés forrásokkal kíván ellátni? A gazdasági növekedé s üteme nem csökken, továbbra is 4 százalék, adott esetben 4 százalék feletti mérték várható. Az export várhatóan az importot, tehát a behozatalt meghaladó mértékben változik, de mind a két adat nagyjából a 1012 százalékos sávban mint növekedés fog mozogn i. (10.20)
