Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2082 előirányzata is felültervezett, ezért valószínűsíthető a tervezettet m eghaladó hiány bekövetkezése. A kiadási oldalon a meghatározott természetbeni ellátások körében is feltárható feszültség. Ilyen helyzetben az államháztartási törvény rendelkezése szerint a kormánynak az egyensúlyhiány áthidalását szolgáló javaslatot kell t ennie. A törvényjavaslat általános indokolása ilyet nem tartalmaz, ez nyilván arra is visszavezethető, hogy akkor még, amikor benyújtásra került, nem állt rendelkezésre kiérlelt program az ellátórendszer javítására, legalábbis az nem jelent meg a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban. A törvényjavaslat önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek kimunkálása során figyelembe vett törvénymódosítási javaslatok közül csak a közoktatási törvényre vonatkozó tervezet szerepel a költségvetési törvényjavaslatban. Hangsúlyoznom kell: a szociális, a gyermekvédelmi, a címzett és céltámogatási törvény módosító javaslata nem került benyújtásra, mindez az önkormányzati költségvetés sajátos kockázati tényezőjeként értékelhető. Az elmúlt évek és a jelenlegi évnek a költség vetési gondjait az jelzi, hogy egy sor olyan szcenáriónak a megvalósulását tételezte fel a pénzügyi kormányzat, amire végül is nem került sor. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a közszféra és a magánszféra újszerű együttműködésével, az úgynevezett Public Pr ivate Partnership konstrukció keretében szándékozik jelentős infrastruktúrafejlesztéseket megvalósítani, elsősorban a közúti, valamint az oktatási infrastruktúra területén. A törvényjavaslat azonban nem tartalmazza azt, hogy milyen kiválasztási elvek alap ján és milyen eljárás szerint határozták meg ezeket a projekteket. Nem derül ki az sem, hogy azok megvalósítása rövidebb és hosszabb távon milyen előnyöket jelent a költségvetés szempontjából, és volte más alternatíva, nevezetesen, a hitelfelvételnek a ké rdése. (10.00) A kormány ugyanis nem közöl olyan pénzügyi számításokat, amelyek összehasonlíthatóvá tennék ennek az újszerű konstrukciónak, valamint a hagyományos állami finanszírozású megoldásnak a ráfordításait. Csak emlékeztetnék, hogy szeptember 30áig lényegileg a költségvetési törvényjavaslat készítésének az útmutatóiban még a hagyományos megoldás szerepelt, és néhány napon belül alakult át ez az egész koncepció egy másik irányúvá. Ez különösen a közúti infrastruktúra tekintetében problematikus, mert a már épülő vagy kivitelezés előtt álló autópályák koncesszióba adásának jogi feltételei és a konstrukció garanciarendszere nem ismeretesek, illetőleg nincsenek kidolgozva. Miniszter úr ugyancsak ma ígéretet tett arra, hogy ezeket elkészítik. Mindezekre az ért szükséges kiemelt figyelmet fordítani, mert az újonnan induló, illetve az összes folyamatban lévő PPP projekt együttes pénzügyi kihatása számottevően determinálja a jövőbeni költségvetéseket és az államadósság pozícióit is, akár évtizedekre is. Éppen e zért ajánlatos a szóban forgó konstrukcióval érintett területeken megfelelő korlátok megalkotásával határt szabni a hosszú távú kötelezettségvállalásoknak. Előállhatnak ugyanis olyan helyzetek, tisztelt képviselő hölgyek és urak, amikor a költségvetéspoli tika megvalósítása, vagy tágabb perspektívában nézve: a nemzetgazdaság fejlődése érdekében szükség lehet a költségvetési folyamatok felülvizsgálatára, pályakorrekcióra. Az ehhez hasznosítható eszköztár fontos eleme - meghatározott feltételek fennforgása es etén - a pótköltségvetés készítésének az elrendelése. Az Állami Számvevőszék, ahogyan az önök előtt is ismert, legutóbb a zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzése kapcsán tett javaslatot a szabályozás egyértelműbbé tételére és szigorítására, és ez a javasl at a tisztelt Országgyűlés részéről egyöntetű támogatásban részesült. A pénzügyi kormányzat a limitek értékelésében bevezette a változtatást, azonban van egy lényeges szóbeli különbség, amit végig kellene gondolni - a magunk részéről nem az Állami Számvevő szék ajánlásának gondoljuk : a „pótköltségvetés” helyett a „módosítás” szó szerepel. A kettő tartalmában más. Az egyik, a pótköltségvetés az egész költségvetésben való gondolkodást jelenti, a módosítás pedig néhány tételnek egyébként kétségtelenül az Orsz ággyűlés felhatalmazása alapján történő változtatását jelenti. A pénzügyi kormányzatnak és általában a kormányzatnak a mozgástere természetesen nagyobb, ha módosításról van szó. (Dr. Draskovics Tibor jelzésére reagálva:) Lehet,
