Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2081 A jobb áttekinthetőséget szolgálja a költségvetés fejezetrendjének változása - kár, hogy a javaslat indoklása ezzel kapcsolatban nem tartalmaz magyarázatot. Azt is üdvözlend őnek tartjuk, hogy szintén az áttekinthetőség és a jobb megértés előmozdítására a javaslat a korábbiakhoz képest néhány új táblázatot is hoz, amelyek az államháztartás főbb fejlesztési céljainak előirányzatát, valamint az Európai Unióval kapcsolatos adatok at foglalják össze. Mindemellett észrevételeznünk kell több hiányosságot is, és, tisztelt Ház, ezekről talán kissé részletesebben szólnék, nem a teljesség igényével, mégis példálózó jelleggel. Ezúttal sem található meg a javaslatban a többéves elkötelezett ségek hatásainak, továbbá a 2005. évet követő két esztendő várható előirányzatainak teljes körű bemutatása, erre a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter úr ma személyesen ígéretet tett, hogy ez elkészül. Hasonlóan a közelmúlt években tárgyalt költségve tési javaslathoz, a napirenden lévő törvényjavaslat adóbevételi, valamint vámbevételi előirányzatainak megalapozottsága nem értékelhető teljesnek és megnyugtatónak. Szeretném hangsúlyozni, hogy a költségvetés véleményezése egy adott állapotot tükröz, ezt a szeptember végi állapotot. Természetesen tudjuk, hogy a munka folyik, és az elfogadásnak a folyamatában van lehetőség arra, hogy ezeken a kérdéseken változtassanak. A véglegesnek tekinthető adóbevételi tervszámok meghatározása gyakorlatilag a törvényjavas lat Országgyűlés részére való benyújtásakor történt meg. Az ellenőrzés idején többnyire csak töredék információkat, nem végleges adatokat tanulmányozhattunk, ezért teljes körű, egyben a részletekbe menő, kontrollálható adatokra épülő értékelést sem végezhe ttünk. Végül is a szeptember végén rendelkezésre álló dokumentumok alapján a nemzetgazdasági számlákon realizálódó bevételek várható teljesülésének teljes összegéből az annak 44,6 százalékát kitevő áfát, valamint az Európai Unió által visszatérítendő vám- és importbefizetéseket tartjuk magas kockázatúnak, a 22 százalékot képviselő személyi jövedelemadóbevételeket közepes kockázatúnak, míg a további 33,4 százalékot - ezek sorában például az energiaadót, a jövedéki adót, a lakossági illetékbevételeket - alac sony kockázatúnak minősítettük. A minősítés alapja azt jelenti, hogy ezeknél a céloknál - és amiket az adózással kapcsolatban el kívánnak érni - a végrehajtás eszközrendszerének akkori bizonytalanságait érzékeltük. Bí zzunk benne, hogy a Pénzügyminisztérium ezeket a bizonytalanságokat - miniszter úr ígéretének megfelelően - módosítja. Mindezek alapján azonban számításaink szerint a költségvetési törvényjavaslat mérleg szerinti bevételi főösszegének több mint fele, ponto sabban 52,6 százaléka értékelhető olyannak, hogy teljesíthetősége közepes, illetve magas kockázatú. Az eltérés a 25 százalékot meghaladhatja, ami több száz milliárdos mozgását idézheti elő a költségvetés bevételi oldalának, és nagyon szeretnénk elkerülni az előző éveknek és az idei évnek a problémáit, amikor ezek a kérdések a nyár folyamán és a nyár végén eszkalálódtak. Úgy gondolom, hogy megállapításaink lehet, hogy vitathatók, vagy lehet olyan szakmai szcenáriót hozni, amiben azt mondják, hogy az Állami Számvevőszék ebben túl pesszimista, de szerintem a pesszimista gondolkodás a nagyobb biztonságot szolgálja, és a tisztelt Országgyűlés és a tisztelt képviselő hölgyek és urak ennek tudatában tudják majd mérlegelni a felelős döntésüket. Hasonló az érzésünk, mint a korábbi években, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódóan is. Itt azért jelöltük a hiánnyal kapcsolatos kockázatokat, mert a megvalósításhoz kapcsolt eszközrendszernek az elemeit sem találtuk meg az ellenőrzésnek az időszakában. Ezen eszközök megszervezésének a feladata a mostani időszak, késő őszi időszak terméke lesz. Nagyon bízunk benne, és reméljük, hogy ezeket meg fogják oldani. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében is hiány prognosztizálható, még akkor is, ha a jövő évben nem kerül sor kiegészítő nyugdíjemelésre. A munkáltatói egészségbiztosítási járulék, valamint az egyéni egészségbiztosítási járulékok vonatkozásában az Egészségbiztosítási Alap bevételi
