Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
2061 előbb mondtam, a kormányoldal minden baj okának az erős forintot tekinti, és a jelenlegi helyzet megoldásának egyetlen lehetséges módját abban látja, hogy az akaratát érvényesítve a jegybank elnökét és a jegybankot rákényszerítse a forint árfolyamának a csökkentésére, ami ellentétes a törvény ben megszabott feladatukkal , ez nem fogja a jelen gazdasági helyzetet és problémát megoldani. A következő esztendei költségvetés tervezete meglehetősen tragikus. Tudom, hogy a kormányoldal erről nyilvánvalóan másképpen gondolkodik, de a helyzet minden év ben rosszabb. És ez azért van így, mert ahelyett, hogy az elosztható források bővülnének a gazdaságpolitikai aktivitás eredményeképpen, nem erről van szó, hanem az egyre szűkösebb elosztható pénzek elosztásának a módjait próbálja a kormány pótlólagos forrá sok biztosításának a lehetőségeivel megteremteni. Azért beszélek erről, mert ezek a dolgok összefüggenek: a következő esztendei költségvetés, az autópályaépítés koncesszióba adása, az átgondolatlan privatizációból tervezett 300 milliárd forintos bevétel, vagy a NATOkötelezettség megtagadása, ami körülbelül ugyanolyan sértés a nemzetközi vállalásainkat tekintve, mint az Európai Unió pénzügyi előírásainak a figyelmen kívül hagyása a jelen törvénytervezet esetében. Tehát azt gondolom, hogy ez a törvénytervez et káros. Azt kérem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy vonják vissza ezt a törvénymódosító javaslatot, megismétlem: két fontos ok miatt. Az egyik az, hogy az alkotmány előírásait sérti, a jegybank függetlenségét sérti, a nemzetközi gyakorlatta l ellentétes; és ami legalább ilyen fontos, hogy azon gazdaságpolitikai cél elérésének, amellyel egyébként egyet lehet érteni, hogy a magyar gazdaság helyzetét javítsuk, nem ez a módja. Tehát ha ezt a törvénytervezetet a kormányoldal - nyilván a parlamenti többségét kihasználva - elfogadja, akkor egyfelől egy alkotmányellenes állapotot teremt, másfelől távolabb kerül a gazdasági problémák és feszültségek megoldásától, mert ez egy rossz út. Bízom abban, hogy kormánypárti képviselőtársaim képesek felülbírálni , pláne a mai vitának - azt hiszem, ez már hatodik órája megy - a hangulatát, az ellenzék tényszerű szakmai megállapításait figyelembe véve, és akkor elindulhat egy olyan munka, amely a megoldások felé visz. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Úgy tűnik, mások is úgy érzik, hogy már minden elhangzott a vitában. Még egy felszólaló nevét látom a monitoron, Hargitai Jánosé a szó. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem fogom hosszan rabolni az Országgyűl és türelmét. A függetlenség egy metszetéről még nem beszéltem, amit megemlíthettem volna, ez a gazdasági függetlenség. Ez is izgalmas, csak konkrétan a törvénymódosítás, amit a szocialista képviselők kezdeményeztek, ezt nem sérti és kevésbé érinti. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dologról szerettem volna még beszélni, és csak erre akarok kitérni. Azt elismerem, hogy Európában sokféle mód van arra, hogyan hozzák össze a monetáris tanács tagjait. Azt nem állítom, hogy önmagában ennek csak így kell lenni e, és csak így elfogadható, ahogyan a jelenleg hatályos törvény szabályozza, azaz: a jegybankelnök javasol, ha a miniszterelnök a javaslattal egyetért, akkor megy tovább az eljárás a köztársasági elnök elé. Kétségtelen, hogy más megoldás elképzelhető. Azon ban a jelenleg hatályos rendszerről azt azért állapítsuk meg, hogy ez egy garantáltan kiegyensúlyozott monetáris tanácsot hoz létre, mert három szereplő, de két igazán érdemi szereplő, a jegybankelnök és a mindenkori kormányfő közös akaratából lehet csak v alaki tagja a jegybanktanácsnak. Amit önök beterjesztettek, hiába mondják önök azt, hogy ez kiegyensúlyozottabb lenne, azt önök is jól tudják, hogy nem igaz. A vizsgált szereplők közül egy szereplő dominanciáját biztosítaná a
