Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz):
2045 félreértelmezik ezt a helyzetet, szerintünk nem ennek a két embernek a leváltása a lényeg, hanem a kiegyensúlyozás. Ezért adtuk be ezt a javaslatot, hogy tessenek megérteni... (Mádi László: Öt embert ti küldtetek oda a kilenc főből!) A kilenc fővel kapcsolatosan meg elmondanám, képviselő úr, hogy az a javaslatunk módosító javaslat formájában, hogy a miniszterelnök úr által javasolt személyeknél a bankelnök úrnak legyen véleményezési jogköre. (Mádi László: Egyetértési jogköre?) Véleményezési jogköre, és én azt gondolom (Mádi László közbeszólása.) , hogy ez így tökéletes egyensúlyt biztosíthat, hiszen egy fővel több van a bankelnök úrnak. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ennek nincs semmi következménye...) A véleményezési jog, ha nem is olyan erős, mint az egyetértési, de egy fontos jogosítvány, hiszen nyilvánosságra kerül. Látom, már ingatják a kezüket - ez azt jelenti, hogy önöknek semmi nem elég. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Jaj!) Önöknek tényleg semmi nem elég, és nem arról van szó, hogy mi nem vagyunk hajlandóak megfogadni az önök véleményét, és bizonyos értelmes kompromisszumokat kötni, mint ahogy ebben az esetben is tettük. Arról van szó, hogy tehetünk mi bármilyen kompromisszumot, tehetünk mi bármilyen építő javaslatot, az az önök számára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) elfogadhatatlan, mert az önök számára csak az a jó helyzet, ha önök támadásban lehetnek. (Babák Mihály közbeszólása.) Ezt szokták meg. Köszönö m szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Lasztovicza Jenőé a szó, Fidesz. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kóródi képviselő asszony azt mondja, hogy nyugodjunk meg, mert csupa jó javaslattal állnak elő. Dr. Faragó képviselő úr meg azt m ondta jó néhány perccel ezelőtt, hogy mert mi miért feltételezzük a rosszat. Eltelt két és fél év a kormányzásukból... (Dr. Faragó Péter közbeszólására:) Leírtam ezt a kifejezést, ön ezt mondta, hogy miért feltételezzük mi a rosszat. Eltelt két és fél év a z önök kormányzásából, és okkal feltételezzük a rosszat, hiszen annyi ígérgetés elhangzott (Kovács Tibor: És türelmesek voltunk a monetáris tanáccsal!) az elmúlt két és fél évben, ami mindenkit elbizonytalanít most már. (15.40) Ha önök mondanak valamit, bi ztos, hogy bizonytalanság lesz belőle. Hadd mondjak egykét példát - csak tényeket fogok mondani : arról volt szó, hogy nem lesz gázáremelés. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Furcsa, hogy ezzel kezdem, de lett gázáremelés. Képzeljék el, amikor hétfőn h ajnalban jöttem fel Budapestre, a Kossuth rádió 5 és 6 órás hírei között egy független gázszakértőt kérdeztek a következő időszakról. És tudják, mit mondott az a független gázszakértő? Azt, hogy a következő év elejétől akár 30 százalékos gázáremelés is leh et. (Kovács Tibor: Rosszul értetted.) Ez csak egy példa. Mit ígértek önök a kormányváltás után, a kormányprogramban? Én a turisztikával foglalkozom a parlamenten belül, ezért erről beszélek. Azt ígérték, hogy reálértéken tartják a turisztikai célelőirányza tot. S mi történik? Folyamatosan csökken. Odáig jutunk, drága képviselőtársaim, hogy a jövő évi költségvetésben (Göndör István: Erről a törvényjavaslatról beszélj!) - elnézést, én az önök ígérgetéseiről beszélek - a 2002esnek már csak 32 százaléka lesz ez az összeg. Önök ígértek nyolcszáz kilométer új autópályát. S mi történt? Tavaly a parlament elfogadott egy törvényt négyszáz kilométerről, és a jövő évi költségvetésben már csak 33 milliárd forintot építettek be autópályaépítésre. Hogy hihetnénk önöknek? Hogy feltételezhetnénk azt, hogy igazat mondanak akkor, amikor az elmúlt két és fél év tele volt hamis ígérgetésekkel?!
