Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
2025 - bár államtitkár úr helyreigazította már , akkor csak egy részét mondja el, aztán úgy félig hozzáteszi, hogy a novemberi mennyit jelent pluszban, nem mondja, hogy az évi nyugdíjemelés mennyi lesz, meg a 13. havi nyugdíjnak az ideeső része, mert ha mindent összeadunk, akkor persze nem igaz, amit mondott. De hogy mennyire ellentmondás van abban, amit önök mondanak: azt mondják, hogy a 2005ös költségvetést kell javítani, ugyanakkor azt mondják, hogy a nyugdíjasok meg rosszabb helyzetbe kerülnek. Igen ám, de ha ez igaz, hogy a 2005. évi költségvetés amiatt jobb helyzetbe kerül, amit önök mondanak, abban benne vannak a nyugdíjasok is. (Babák Mihály, Domokos László és Borkó Károly: Nana, nana!) Ha ezt így vizsgáljuk, akkor arról kellene, tisztelt üvöltöző képviselőtársaim, beszélni, hogy egzakt módon számítsuk ki, hogy mit jelent a 2005ös költségvetés megemelése, és mi t jelent a nyugdíjasoknak az infláció esetleges növelése. Ebben mi partnerek vagyunk, de akkor ne csak a számok egyik oldaláról beszéljünk! Ez az egyik. A másik: Hargitai képviselő úr elkápráztatott hozzászólásával, ugyanis arról beszélt, hogy az egyetemen milyen komoly kutatómunkát végzett. Egyetlenegy dologról nem beszélt, egy fél konkrét mondatot nem mondott arról, hogy az ön által idézett Dobrev Klárának mi erről a véleménye. (Babák Mihály: Mondd el!) Ön hasalt, semmi mást nem csinált, mert egyetlenegy konkrét mondatot nem mondott. (Dr. Hargitai János: Majd a kétperces után.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces fölszólalásra megadom a szót Domokos László képviselőnek, a Fidesz képviselőcsoportjából. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kóródi Mária és az SZDSZ, azt gondolom, elég határozottan kiáll az MSZP ilyen agresszív nyomulásának - nem értem. Javaslom, mélyedjünk el egy kicsit az önök holdudvarát is jelentő liberális gazdaságpolitikusok eszmefuttatásaiban. Önök ugyan nagyon szeretik azt mondani, hogy a demokrácia intézményrendszerének a védelmezői. Volt erre jó pár példa az elmúlt években, amikor ezt hangoztatták, különösen akkor, amikor ellenzékben voltak. Nézzük, amikor kormányon voltak, akkor most mit te sznek, amikor a demokrácia, a demokratikus állam egyik alapelve, hogy a súlyellensúly hatás megtörténjen, akkor talán még nem közgazdászként is azt mindannyian megértjük, hogy fiskális és monetáris politika két ellentétes, más célrendszerrel, más logikáva l működő rendszer. Gondolom, a liberális közgazdászok is elismerik azt, hogy ezen két célrendszer között nem lehet úgy összhangot teremteni, hogy egyiket a másik alá rendeljük. Hiszen ha egyiket a másik alá rendeljük, és adott esetben a költségvetés mohósá gát alárendeljük a forint értékállóságának, annak az a következménye, hogy elszegényedik a magyar munka, elszegényedik az ország vagyona, és végeredményben pont annak ellentéteként, hogy az Európai Unióhoz felzárkózzunk, egy leszakadási folyamat erősödik. Oly gyakran szeretik mondani a hajléktalanok, a munkanélküliek nehéz helyzetét, a különböző szociálisan igen érzékeny területeket, amiket meg szoktak jeleníteni, bizony annak fontos része, hogy mennyit ér a magyar forint, és ehhez mit tud a kormányzat tenn i. Ma egyértelműen látszik, hogy a kormányzat erőteljes nyomást kíván gyakorolni a forint gyengítésére; nem az itteni törvényben, amit hozzá szoktak mondani például a miniszterelnökök. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszö nöm szépen. Kettőperces fölszólalásra következik Kovács Tibor, a Szocialista Párt képviselője. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ismét csak szeretném azt elmondani, hogy képviselőtársaim olyan dolgok sorozatát próbálják ebbe a törvényjavaslat ba belemagyarázni, és elterelni a figyelmet a