Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 25 (177. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz):
1936 (22.50) Kérem szépen, a kö vetkezőkről van szó. Az államháztartásról szóló l992. évi XXXVI. törvény 10. §ának (4) bekezdése szerint a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 napnak kell eltelnie. Tehát az államháztartási törvény 45 napos határidőt ír elő. Ezzel szemben a most módosítani javasolt 233. § akként fogalmaz, hogy a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem szempontjából legfeljebb a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben, az egy napra me ghatározott összeg naptári évre számított összege után kell megfizetni. És itt a hangsúly arról szól, hogy a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben. Ez annyit jelent, hogy önök a módosítással valamikor karácsony és szilveszter közötti időpont ra kívánják kitolni azt a határidőt, amitől kezdődően a 45 napot számítani kell vagy számítani lehet. Ez a 45 nap meghaladja a törvényes határidőt, és éppen ezért nem tartható be. Hivatkozni szeretnék még arra, hogy a jogbiztonság elvének érvényesülése érd ekében szükséges megfelelő felkészülési idő jelentőségét már több alkotmánybírósági határozat is kiemelte. Sorolok hármat, mert az indoklásban a módosítóban beadtam. A 44/B/1996os AB határozat, a 41/1997. (VII. 1.) AB határozat, a 17/2004. (V. 25.) AB hat ározat hangsúlyt helyezett arra, hogy meg kell teremteni annak lehetőségét a jogbiztonság elvének érvényesülése céljából, hogy a határidők megtarthatók legyenek. Fentiek alapján tehát indokolt a hatályos szabályozás fenntartása, mert semmi hátrány nem szár mazik abból, hogy ez a jelenleg is érvényben lévő törvényhely ad újabb utasítást arra, hogy mi a teendő, hiszen az úgynevezett járulékplafon megnevezés lecserélése járulékfizetési felső határra, ennek a fogalmi pontosítása, azt hiszem, nem olyan fontos, mi nt a 45 napos határidő és a mindenkori törvényes határidők betartásának szükségessége. Éppen ezért kérem szépen ennek a módosító javaslatnak a támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita hetedik szakaszát az ajánlás 174175. és 231234. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni 5 perces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Felszóla lási szándékot nem látok, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita nyolcadik szakaszát az ajánlás 176197., a 235236. és 273278. pontjaira. Ismételten megkérdezem, kíváne valaki felszólalni 5 perces időkeretben. (Nincs jele ntkező.) Itt sem látok felszólalási szándékot, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita utolsó, kilencedik szakaszát az ajánlás 198200. pontjaira. Megadom a szót 5 perces időkeretben felszólalásra Vidoven Árpád képviselő úrna k, Fidesz. DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás, illetve a vita utolsó szakasza három módosító indítványomra nyílt meg. Ez a három módosító indítvány a közjegyzőkről szóló törvény módosí tásához, az adótörvényben benyújtott módosítási javaslathoz kapcsolódik. Kérdezhetnénk, hogyan kerül a csizma az asztalra, az adótörvények kapcsán hogyan, miként beszélhetünk a közjegyzőkről szóló törvény módosításáról. Az adótörvények közé rejtette el a k ormány a közjegyzői törvény módosítását, mégpedig azon okból kifolyólag, hogy az elkövetkező évben, tehát 2005. január 1jétől a közjegyzői tevékenységet ezentúl társas formában, társas vállalkozásként is lehet végezni. Alapvetően ezzel a módosítási javasl attal, azt hiszem, mindannyian egyet kell hogy értsünk. A módosítási javaslat részletesen szabályozza azt, hogy egy közjegyzői irodának ki lehet, illetve ki nem lehet a tagja. Kizárólag közjegyző, illetve természetes személy alapíthat a jövő évtől kezdve k özjegyzői irodát. A törvényjavaslat megfelelően körbebástyázza annak a lehetőségét, hogy kik azok, akik alapíthatnak,
