Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Demeter Ervin (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Meddig folytatódik még a kéz kezet mos politikája?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
188 Jó üzlet, ugye? Három pályázó indult valóban, aki megfelelt a műszaki követelményeknek. Mit ad isten, a legdrágább nyert, és nem azért, mert az árat vették figyelembe. Azért, tisztelt miniszter úr, mert önök ilyen szem pontokat vettek figyelembe a közbeszerzés során iskoláknak nyújtott szolgáltatásnál, hogy hét végén mekkora mennyiségű adatot tudnak a cégek majd az iskolák számára egyébként átvinni, keresztülbocsátani. Erre mondom azt, hogy hét végén nem tudom, melyik is kolának van szüksége ilyesmire. Egyvalami biztos: önök tudták és megsúgták annak a cégnek, amelyik nyert, hogy ezt a szolgáltatást majd nem fogják igénybe venni. Na, ilyen üzletet nem lehet kötni az adófizetők pénzével, miniszter úr. Ez a baj, ezért nem fo gadom el a válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : A képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem, az Országgyűlés elfogadjae. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés a miniszteri választ 172 igen szavazattal, 1 40 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Demeter Ervin (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Meddig folytatódik még a kéz kezet mos politikája?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Demeter Er vin, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Meddig folytatódik még a kéz kezet mos politikája?” címmel. Képviselő úré a szó. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államti tkár Úr! Az a hír járja a budapesti üzleti körökben, hogy a Pénzügyminisztérium 8 milliárd forintot tervez kifizetni peren kívüli egyezségként egy ciprusi offshore cégnek. A jogvita hátterében a Ferihegyi repülőteret korábban üzemeltető kanadai cég és a m agyar állam közötti szerződés áll. Az említett cég kapott megbízást a ferihegyi terminálok felújítására, illetve felépítésére, ezért 2010ig megszerezte annak használati és hasznosítási jogát. A kanadai cég azonban a szükséges beruházásokhoz nem rendelkeze tt megfelelő tőkével, ezért a magyar állammal közösen létrehozott cég a Hornkormány készfizető kezessége mellett hitelt vett fel. Az állami kezességet biztosító, erősen vitatott szerződést Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter írta alá, annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályai nem javasolták. Az ügy érdekessége, hogy a kérdéses időpontban a minisztérium szakmai vezetőjét, azaz közigazgatási államtitkárát Draskovics Tibornak hívták. Ő később is jelentős szerepet játszik az ügyben. Az ügy első furcsaságát az jelentette, hogy míg a beruházással létrejött egymilliós kft.ben az állami tulajdonú légiforgalmi igazgatóság 66 százalékos, a kanadai cég pedig kisebbségi, 34 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett, addig a szavazati arány sajátos módon ennek az ellenkezője, fordítottja volt. Furcsa az is, hogy a magyar félnek elegendő pénz állt rendelkezésére ahhoz, hogy egyedül is végrehajtsa a szükséges beruházásokat, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy a kanadai cég bevonása szükségtelen v olt. A szerződést nemcsak a sajtó támadta a Népszabadságtól a Financial Timesig, hanem a Kormányzati Ellenőrzési Iroda is még a Hornkormány idejében megállapította, és felhívta a figyelmet jó néhány, a magyar államra előnytelen pontjára.
