Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1782 Azt természetesnek tartom, hogy minden pártnak van egy víziója a jövőről; ezek nem kell hogy megegyezzenek, sőt, jó is, hogy így van. Bevallom, az engem kicsit meglepett, hogy a múltról is van víziójuk ezek szerint a különböző pártoknak, mert más t ényeket láttunk. De még valami, ami a számon kérő stílust illeti. Én természetesnek tartom azt is, hogy az ellenzék számon kéri a kormányon az ígéreteit, azt, hogy az ország érdekében cselekszike. De nem mindig a hangnemen van a hangsúly, azt gondolom, és nem az a lényeg. A véletlen hozta, Lengyel képviselő úr eltévesztette, úgy gondolta, hogy nemzeti operánkban Bánk kérte számon, hogy illike ez. Ezt Gertrudis tette, azt mondja Bánknak: illik ez, becsület ez? De Gertrudisnak nem volt igaza, tisztelettel, azért erre is gondoljunk, itt egész másról van szó. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Tehát amikor számon kérjük a másik félen azt, hogy mit tesz, akkor én javasolom a tények tiszteletét. A tények, az adatok tisztelete nélkül borzasztó nehéz vitatkozni, vagy hozzáteszem, nem is érdemes. Tehát azt vélem, helyesebb lenne, ha tiszteletben tartanánk ezeket a tényeket. És végül is tulajdonképpen, akik ebben az országban élnek, azok nem a jóléti programokra vágynak, hanem egyszerűen jólétben szeretn ének élni. Mégpedig nem majd sok év múlva, hanem most. Azt hiszem, ez érthető és elfogadható. Azaz egy kormánynak egyszerre kell gondolni a jelenre és a jövőre. Úgy kell egyensúlyoznia, hogy amit ma megadhat, azt adja is meg, de ne a későbbi nemzedékek rov ására, és azt gondolom, ez nagyon lényeges tétele a köztársaság kormányának. Mi nem a jövő rovására szeretnénk, ha jobban élnének az emberek, de ennek alapján szeretnénk a nagyobb igazságosságot. De nagyon kár, hogy megpróbálják eltagadni azt, hogy ma jobb an élünk, mint tegnap, merthogy ez vitathatatlan. Hogyan is mérjük a jólétet? Hány embernek van munkája, mennyien jutnak tisztességes bérhez segély helyett, hány család tudott otthont teremteni, az állam mennyire telepszik rá az emberekre, vállalkozásokra, mennyit hagy náluk abból, amit megtermeltek, és mennyit von el, hogyan támogatja a családokat, biztosítjae számukra a feltételeket a gyermekneveléshez, a kiegyensúlyozott élethez? És amikor a statisztikai adatokat nézzük, akkor nem ezek a legfontosabb mé rőszámok, de amikor otthon, családi körben beszélgetünk, akkor elsősorban erről esik szó, ha a napi megélhetést vesszük számba. Ezért 2002 óta a Medgyessy, majd a Gyurcsánykormány egyaránt a munkahelyteremtést tartja a legfontosabbnak. Mindenkinek, aki d olgozni akar, legyen munkája, tisztességes megélhetéshez jusson. És két év alatt mintegy 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami most már megközelíti a 3 millió 900 ezret, és ez nagyon lényeges dolog, azt gondolom. Elsősorban a magángazdaság teremte tt több új munkahelyet, köszönhetően annak, hogy gyorsult a gazdasági növekedés, javult a vállalkozók számára a piaci környezet, és ezt a piaci környezetet a kormány teremti meg. Ugyanis a kormány továbbra is arra törekszik, hogy minél több munkahelyet ter emtsen annak érdekében, hogy egyre többen keressenek egyre többet. A parlamentnek beterjesztett adótörvények egyébként pontosan ilyen szellemben készültek, és ennek megfelelően tervezte a kormány a jövő évi költségvetést is. A javaslatok szerint támogatást kapnak a foglalkoztatottak számát növelő vállalkozások. Mivel vannak olyan rétegek, amelyek az átlagosnál nehezebben találnak munkát, esetükben külön segítséget ígér a járulékszabályozás. A vállalkozások nem szívesen alkalmaznak pályakezdő fiatalokat, miv el nem rendelkeznek elegendő gyakorlattal. Fontos lenne az, hogy azok a kismamák, akik a gyes, a gyed évei alatt otthon nevelték gyermekeiket, ezt követően a jelenleginél sokkal könnyebben jussanak munkához. Olyan speciális kedvezményeket javasolunk ezért a munkáltatói járulékfizetésben, ami a cégeket ösztönzi a foglalkoztatásra. De érdemes megnézni azt is, hogy akik dolgoznak, mennyit keresnek és milyen körülmények között. És nézzük akkor a statisztikát, hiszen 2002ben és 2003ban olyan mértékben növekedt ek a keresetek, amire nemigen volt példa. 24,1 százalékkal lett több a keresetek vásárlóértéke, és nagyon sajnálatos volt hallani a vita során, hogy sokan azt mondták, hogy jó, jó, nőtt a keresetek
