Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
1772 Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is, úgy gondolom, nagyon szeretik hallani, mint a viccbeli férfi, hogy a miniszterelnök egyszer nyelvbotlást követett el. Igen, elkövette. A jólét nem nagy, de nagyobb, sokkal n agyobb, mint akkor volt, amikor önök elengedték a kormányrudat. Ha még nem akkora, mint szeretnők, az csak idő kérdése. Úgy gondolom, ez is el fog következni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Borkó Károlynak, a Fidesz képviselőjének. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatással kapcsolatban még egyéb ígéretek is elhangzottak, nem csak az ingyenes tankönyv. Szeretném emlékeztetni ön öket, hogy a lakóhely és a tanulási hely között ingyenes utazást ígértek a diákoknak. Jelenteném, hogy Kisvárdától Budapestig, ahova rengeteg egyetemista jár tanulni, 1796 forint ebben a viszonylatban az utazási költség, és két intercitypótjegy is jár ehh ez 450 forintért, merthogy, ugye, megígérték, hogy ingyenes lesz az utazás az egyetemistáknak és a főiskolásoknak. Csak ennyit arról, hogy mennyire jó hallani bizonyos dolgokat. Azt gondolom, hogy az emberek ezeket is meghallják, ezeket az ígéreteket, és a zt, amikor ezekre az ígéretekre emlékeztetjük önöket. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Domokos László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy történettel kezdjem. A minap Magyarország egyik városában az egyik országos élelmiszerlánc üzletében akciósan öt forintért árulták a zsemlének darabját. Nyitáskor már tömeg tolongot t az ajtóknál, és valóságos életrehalálra szóló küzdelem indult az olcsó zsemléért. A tömeg elsodort egy idős bácsit, aki emiatt elesett, és eltört a keze és a lába. A történet igaz, ellentétben Szabó Zoltán képviselő úr szavaival. (14.00) A kérdés ekkor valóban az, hogy vajon ezeket a történeteket és ehhez hasonló történeteket személyesen megélike, részt veszneke benne, tájékozódnake róla képviselőtársaim, amikor oly megbízhatóan és oly megnyugtatóan azt mondják, hogy jólét van Magyarországon. Miniszte relnök úr - aki nagyon szeretett volna a vitában részt venni, de csak a védett miniszteri hozzászólások keretében szólalt fel, és amikor kicsit tudnánk beszélgetni, akkor nincs itt - azt mondta, óriási eredmény az, hogy 2003ban már a nyugdíjak 1989es vás árlóértékét elérte az ország. Gondolom én, az emberek nagy többsége nem így gondolja, hogy ez olyan óriási eredmény lenne, nem beszélve arról, hogy nem is ezt várták '89ben, ha felidézzük ezeket a kérdéseket. De a tények makacs dolgok. Vegyük sorban! Bizo ny, '91 és '94 között a nyugdíjak vásárlóértéke 8,2 százalékkal csökkent. A Hornkormány idején összesen 11,912 százalékkal csökkent a vásárlóérték, amelyben különösen a '9697es év fordulója volt a legkritikusabb időszak, és majd '98ban egy kicsit több et adva javítottak a számokon, de így is még nagymértékben vesztésre állt a Hornkormány négyéves mérlege. Majd az Orbánkormány idején, '99 és 2002 között - nem beleszámolva a 19 ezer forintot, amit önök később úgymond ígértek - 16,2 százalékkal nőtt a ny ugdíjak vásárlóértéke. Ezt a tendenciát valóban még 2003ban folytatta az ország, ekkor érte el azt a legmagasabb szintet, amit sajnos 2004ben a nyugdíjak vásárlóértéke már messze nem követ. Tény az is, hogy az Orbánkormány időszakához kötődik az - még ' 98 végén , hogy az a 800 ezer kisnyugdíjas valóban a 25 százaléknak megfelelő nyugdíjemelést kapta, akik egyébként akkor - mondhatjuk - mind a létminimum alatt lévő családokban vagy háztartásokban éltek. A többiek is
