Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1768 megkapják, amit nekik fognak szánni, ha megmaradnak, akkor pedig azt a munkatársukat, akivel évtizedek óta dolgoznak. Ez az igazságosság önök szerint? Micsoda emberi drámák és családi tragédiák f ognak az egyes munkahelyeken végbe menni! Személyi jövedelemadóban a kis keresetűeknél alig történik változás. A közepes jövedelműeket pedig azonnal megkurtítják az adókedvezmények csökkentésével, a bérletadó, a telefonadó bevezetésével. A jövedelemmel ren delkező nagycsaládosok adókedvezményét három év óta önök nem emelik. Pedig a gyermekek fölnevelésével hatalmas áldozatot hoznak a társadalomnak. Önök szerint 2030 év múlva ki fogja megtermelni a nyugdíjakhoz szükséges fedezetet? Vagy utánunk a vízözön ala pon önöknek már ez sem számít? Tisztelt Tévénézők! Tisztelt Rádióhallgatók! Draskovics Tibor mondatai sajnos beigazolódnak: ez a rendszer nem önöket fogja támogatni. Tisztelt Ház! Nagy a jólét - mondta néhány hete Gyurcsány Ferenc. Feltehetnénk a kérdést a miniszterelnök úrnak, ha nem menekült volna el ettől a vitától, és csak a kezdő mondatot mondta volna: Miniszterelnök Úr! Ön melyik országban él? Mire gondol? Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, kép viselő úr. Felszólalásra következik Csáky András, a Demokrata Fórum képviselője. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyén jóléte relatív dolog, egy érzés, mely sok mindentől függ. Manapság jóformá n mindenki az anyagi javakra gondol, ha a jólét mint fogalom kerül szóba, pedig az a közeg, amelyben élünk, legalább olyan fontos életérzésünk minőségének alakulásában. Mit érnek az anyagi javak, ha a minket körülvevő világ lassan teljesen kifordul magából ? Milyen a család, a kisebbnagyobb közösség, amelyben élünk? Számíthatunke rá a bajban? De ugyanez a kérdés felvethető a hatalommal szemben is: megbízhatunke benne, vállalt feladatát megfelelően végzie? Súlyosabban vetődik fel a kérdés, ha kiszolgáltat ott emberekről, a betegekről van szó. Szükség esetén kaphate segítséget? Kape még egy esélyt, ha nem is a nagy jólétre, hanem egyáltalán az életre? Hetekhónapok óta csordogálnak a hírek, hogy az úgynevezett egyedi méltányosság alapján finanszírozható gy ógyszerek társadalombiztosítási támogatása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójához benyújtott kérelmek elbírálásában zavarok mutatkoznak. A múlt héten egy azonnali kérdésben már utaltam a problémára. A miniszter úr, bár elismerte a gondokat, csak kisebb zavar érzetét keltette válaszában. A hírek szerint azonban mára már tűrhetetlen helyzet alakult ki. Az ügyek elintézése több hónapos késedelmet szenved. Gyakran eltűnnek a kérelmek, nincs nyomuk az iktatókönyvekben, elvesznek az elb íráláshoz szükséges, a kérelemhez eredetileg becsatolt dokumentumok. Kétségbeesett betegek és hozzátartozók ostromolják a hivatalt, keresnek közbenjárót, szószólót. Mindez érthető, hisz az igénylők jelentős része súlyos beteg, akiknek a gyógyulása, életmin ősége, nem ritkán életének meghosszabbodása múlik azon, hogy megkapjae és időben kapjae meg a nagyon költséges, döntő többségük számára másképp el sem érhető gyógyszert. Nekik a hivatal érthetetlen, átláthatatlan működése önmagában is indokolhatatlan szo rongás, szenvedés forrása, akkor is, ha időben kapnak választ. Helyzetük azonban elviselhetetlenné válik akkor, amikor több hét után kiderül, hiába várnak, mert az anyaguk elveszett, életbevágó ügyüket senki sem intézi, kérelmük el sem jutott az illetékes ügyintézőkhöz, ott arról nem is tudnak. A helyzet nem új keletű, hiszen már hónapokkal korábban is megjelentek erről híradások. Azóta azonban nemhogy nem sikerült felszámolni a lemaradást, hanem a hírek szerint a késedelem és a zűrzavar állandósul. Tisztel t Ház! Mindig indokolt az országgyűlési képviselő fellépése, amikor egy fontos feladatot ellátó közintézmény működésében tartós zavar mutatkozik. A zavar orvoslása mindenekelőtt az
