Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PARRAGH DÉNES (Fidesz):
1567 inkább néhány kimaradt részre szeretnék rávilágítani, hiszen a legfontosabb alapelveket mind a vezérszónoki, mind a bizottsági, mind az utána következő vitában képviselőtársaim mindk ét oldalról elmondták. Először is vissza kell térnem miniszter úr expozéjához, de már egy kicsit szabadabban, mint a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor. Miniszter úr most is sok mindenről beszélt, ahogy Pap János képviselőtársam is mondta. Hossz ú percekig mértük az időt, amíg a törvényjavaslathoz el sem jutott. Annyiból azért szerencsésebbek voltunk, mint a miniszteri meghallgatáskor, mert most a globális fölmelegedést és a bálnák védelmét megúsztuk, erről nem volt szó, viszont volt szó sok más o lyan dologról, ami nem tartozik ide, mint például a szennyvízkérdés. Én is sajnálom, hogy a miniszter úr nincs itt, mert néhány kérdést csak feltettem volna, ha már önként beszélt olyan dolgokról, amelyek engem megleptek. Például azt mondta, hogy sikerült megoldani a veszélyes hulladékok kérdését. Nem tudom, hogy mire gondolt. A magyar környezetvédelemről nekem is sok információm van, még vidéken is, és nem igazán értem, hogy mire gondolt a miniszter úr. Az igaz, hogy Dorogon a Dunába egy bizonyos mennyiség et beengedtek, de talán mégsem ez a megoldás, és nyilván nem erre gondolt ő sem. Mondott olyat is, hogy rohamosan nő a szelektív hulladékgyűjtés. Igazából nem tudom, hogy mire alapozta ezt a kijelentését. Megint csak - mint a korábbi felszólalásokban - már a következő tíz év beruházásait is érdemként említette miniszter úr. Elmondta, hogy tizenkét telep fog kohéziós alapból, ISPAalapból létesülni. Orosz Sándor képviselő úr elmondta, hogy a modern világ tisztább, ha felülünk a vonatra és elmegyünk nyugatra, akkor ezt láthatjuk is. Javaslom, hogy üljön föl egy keletre tartó vonatra - merthogy oda is mennek vonatok , elég csak túljutni Szolnok megyén, és megláthatja, hogy az a rész is tiszta. Meghívom őt SzabolcsSzatmárBereg megyébe, ahol jelenleg hét szige telt lerakótelep van, tehát nem is olyan sok az a tizenkettő, amit egyszer majd meg fogunk csinálni. A helyzetet nem csak Budapestről kell nézni, és nem a fellegekben járva kell a leendő terveket elmondani, főleg nem akkor, ha a napirend nem is arról szól. Visszatérvén a napirendre, maradjunk a termékdíjnál. Melyek azok a termékdíjat érintő problémák, amelyek eddig kimaradtak? Az első - amint azt a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor is elmondtam , a mentesség kérdésének nemcsak az a problémája, amit a mezőgazdasági bizottsági véleményben Kis Zoltán is elmondott, hogy sérül a “szennyező fizet” elv, hanem az is probléma, hogy ma a mentességet a visszagyűjtés százaléka alapján lehet elérni, és a termékdíj kérdése is így realizálódik. Jelen pillanatb an a visszagyűjtés ellenőrzése megoldatlan. Volt egy írásbeli kérdésem miniszter úrhoz, válaszlevelében a mai hozzászólásához hasonló mellébeszélés van. Ismerjük a magyar környezetvédelem szervezetét, ezért tudjuk, nem állja meg a helyét, hogy a főfelügyel őség, illetve az általa megbízott külső szakértők ezt ellenőrzik. Ha nem állunk igazán jól a vám- és adófizetés területén, ahol sokkal jobb szervezetekkel rendelkezik a magyar állam a VPOP és az APEH révén, akkor elképzelhetjük, hogy a termékdíjak esetében a legszebb zsebszámlázási időszakát éli az ágazat. Ez óriási probléma, mert ezzel milliárdos károkat okozunk a környezetnek és a magyar államnak is. Tehát itt kezdődne a mentesség és ellenőrzés kérdése, jelentős előrelépésre lenne szükség. A másik témakör t több képviselőtársam is említette. Pettkó Andrással némiképp vitatkoznék. Minden elismerésem az elektronikus hulladékok ügyében tett erőfeszítéséért, de a fő gondot nem azok a termékdíjak jelentik, amelyek nem fognak oda visszamenni, hanem az, hogy a töb bi termékdíj sem arra fordíttatik, amiről a törvény szól. Ez persze független a kormánytól, mert már a kezdetektől így van, azóta, amióta a Hornkormány idején bevezetésre került ez a jogszabály. De azért nem az a megoldás, hogy nem előre haladunk. Korábba n 30 milliárd volt, most 2021 milliárd körüli a termékdíjbefizetés - hiszen most már az üzemanyag is ki fog kerülni , és ennek a tárca mindig is tört részét fordította arra a célra, amire beszedte. Ez így helytelen, hiszen ha valamilyen célra beszedünk egy díjat, és a törvény is úgy szól, hogy abból ezt meg ezt kell megoldani, akkor azt erre kell fordítani.
