Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1538 azokét, amelyek a termelésben ma keletkeznek, és jelentősen csökkent egye s hulladékfajták mennyisége. A települési szilárd hulladékot a lakások 90 százalékából szervezetten, rendezett jogigazdasági keretek között gyűjtik, és ha visszagondolunk azokra az állapotokra, amelyek még 2030 esztendővel ezelőtt is Magyarországon uralk odóak voltak, látjuk, hogy azért ez nagyon komoly előrelépés. A korábbi szeméttelepeket gyors ütemben korszerű lerakók váltják fel. Tizenkét hulladékkezelőtelep már részben épül, részben közvetlenül építés előtt áll. Ezek összesen 1262 település gondjait oldják meg, és további öt hasonló beruházás előkészítése zajlik; az előbbi az ISPA, a második pedig a kohéziós alap támogatásával. A számokat összeadva az ország területének nagyobbik feléről, mintegy 60 százalékáról beszélünk. Terjed és remélhetően a köve tkező esztendőkben rohamosan, robbanásszerűen terjed a szelektív gyűjtés és a hulladékok hasznosítása, de korántsem a kívánt ütemben. Tisztelt Országgyűlés! Ennél a pontnál érkeztünk a magyar környezetvédelem egyik legaktuálisabb és legsürgetőbb kérdéséhez . A települési szilárd hulladék, amit köznyelven csak szemétnek hívunk, nagyrészt ma is lerakókra kerül. 2002ben ennek az aránya 83 százalék volt. A többi hulladék sorsát is alapvetően az úgynevezett termikus ártalmatlanítás, magyarul az égetés jelenti, é s mindössze három, azaz 3 százalékát hasznosítottuk. Pedig a hasznosítás régóta kitűzött cél, rögzíti maga a környezetvédelmi törvényünk is. A hulladékgazdálkodási törvénynek is konkrét követelményei vannak, és ugyanezt teszi számos európai uniós irányelv is. De nem jelent megoldást önmagában a hulladékhasznosítás sem. Látjuk azt, hogy a nyugateurópai országokban dinamikusan nő a hasznosítás, ezzel együtt növekszik a lerakóra jutó hulladék mennyisége is. Érthető, hogy hiába írja elő egy uniós irányelv péld ául egyes csomagolásokra a fele részben, 50 százalékban való hasznosítást, ha a másik 50 százalék egyre nagyobb térfogatú szeméthegy képében jelenik meg. Nem véletlenül fogalmazódott meg az Unióban az a javaslat, hogy nem a hasznosítás arányát kellene előí rni, hanem a lerakókra jutó hulladék mennyiségét korlátozni. Ez pedig az esetek többségében csak akkor teljesíthető, ha csökkentjük a keletkező hulladék mennyiségét, magyarán kevesebb lesz a képződő szemét. A feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy Magyaro rszágon a települési szilárd hulladék térfogata az elmúlt másfél évtizedben másfélszeresére nőtt. Ezen belül pedig megháromszorozódott az italcsomagolás - különböző palackok, dobozok - térfogatban számított mennyisége. (13.00) Hadd mondjak egy érzékletes a datot: több mint 1200 millió műanyag palack és több mint 600 millió italosdoboz. Jól tetszettek hallani: 1200 millió italospalackról beszélünk, tehát 1 milliárd 200 millió műanyag italospalackról beszélünk. Ennek a mennyiségét nem egyszerű emberi fejjel hi rtelen elképzelni, de hadd segítsek ehhez: ha csak az évente keletkező műanyag palackokat itt Budapesten odavinnék a Hősök terére, és elkezdenék a Szépművészeti Múzeumnál lerakni őket, a palackok a Szépművészeti Múzeumtól az Ajtósi Dürer sorig tartanának, de nem boka, nem térdmagasságban, hanem a millenniumi emlékmű oszlopon álló arkangyalának a feje tetejéig. Tehát ilyen mennyiségű PETpalackkal vagy műanyag palackkal találkozunk Magyarországon minden esztendőben. Ez a szemétmennyiség az ember számára nag yon elgondolkodtató. Ennek a mennyiségnek kevesebb mint a negyedét gyűjtik vagy bármiféle módon hasznosítják, a többi elszállítása ötmilliárd forintnyi összegbe kerül a köztisztasági vállalatoknak és a települési lakosságnak, magyarán azoknak, akik a szemé tdíjat fizetik. Minél nagyobb ez a mennyiség, annál nagyobb gond a hulladék kezelése, elhelyezése, visszagyűjtése és még az újrahasznosítása is, annál többet kell szemétdíjban fizetni a lakosságnak. A helyzet tehát nem jó, és ahogy látjuk a tendenciákat, e gyre tovább romlik. A hulladék volumene dinamikusan nő, együtt a fogyasztás növekedésével, és különösen gyorsan növekedett az elmúlt egykét évtizedben az üdítők, ásványvizek és más hasonló italok forgalma. A
