Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1539 keletkező csomagolási hulladék ennél is gyorsab ban növekszik, hiszen visszaszorul a visszaváltható, többutas csomagolás. Ugyancsak gyors a növekedés az elektromos és az elektronikai termékek hulladékainál. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A keletkező hulladék növe kvő mennyiségének a korlátozására is látunk különböző próbálkozásokat európai országokban. Többféle megoldási út van. Vannak olyanok, amelyek nagyon direkt módon avatkoznak be az állam részéről a piac működésébe. Ilyen például az, amikor az egyutas palacko kat magas adókkal sújtják. Finnországban, Svédországban és Belgiumban van egy ilyen rendszer. Máshol különböző díjakkal igyekeznek elősegíteni és ösztönözni azt, hogy kevésbé szennyező, kevesebb hulladékot képző termékeket gyártsanak és adjanak el. Találko zunk egyszerűen kötelező előírásokkal, amelynek jól ismert példája a németországi kötelező betétdíj, Dániában pedig a kötelező többutas italcsomagolás. Nyilván ezek az eszközök is rendelkezésére állnak a magyar jogrendnek. Mindezeket a törekvéseket foglalj a össze a hulladékpreferencia fogalma, amely az Európai Unióban is általánosan használt, aminek az elsődleges célja a hulladék keletkezésének a mérséklése, ezt követő cél a különböző módokon történő hasznosítás, a maradéknál pedig a környezet terhelését me gakadályozó ártalmatlanítás. Ezt az általánosan elfogadott elvet egységesen rögzítik a hazai törvények és az uniós jogszabályok, és ennek alapján dolgoztuk ki a törvény módosítását is. Tisztelt Ház! A termékdíjtörvény nem ú j, hosszabb ideje, 1996 óta szolgálja a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztését. Tavaly például a hulladékká vált hűtőberendezéseket gyakorlatilag teljes mértékben sikerült visszagyűjteni, és 47,3 százalékban hasznosítani. A gumiabroncsoknál közel 60 százalékos visszagyűjtés mellett 47 százalékos volt a hasznosítási arány. Az akkumulátoroknak közel a felét visszagyűjtötték. (Pettkó András: Nem igaz!) Ha ezt nem tettük volna, akkor ez a veszélyes hulladék szintén a kommunális hulladéklerakókat terhelte volna jelentős részben. Sajnos, kisebb arányokat tudunk említeni a csomagolásoknál, például a műanyag palackoknál a visszagyűjtési arány a 22 százalékot éri csak el, a hasznosítás pedig a 15 százalékot sem. De itt is jó ütemben halad a hulladékgazdálkodás szervezeti és technológiai rendszerének kialakítása. Vajon miként segíti a termékdíj a szelektív gyűjtést és hasznosítást? Olyan módon, hogy megszerezhető a mentesség a termékdíj fizetése alól - tehát azok a kötelezettek, akik teljesítik a rájuk jutó felad atokat, tehát gondoskodnak arról, hogy az ő termékeik, amelyek hulladékká válnak, meghatározó százalékban visszagyűjtésre és hasznosításra kerüljenek. Választási szabadságuk van: vagy maguk végzik ezt el, vagy koordináló szervezetek útján gondoskodnak a te ljesítésről. Tehát a szabályozás rábízza a piaci szereplőkre a teljesítést. E tekintetben a magyar jogi megoldás sokkal inkább piackonform, mint az Unió számos tagországában használt, előbb említett sokkal direktebb eszközök. Ez a jogi megállapodást is leh etővé teszi, egy keretet ad önkéntes megállapodásra és teljesítés eredményezésére. A termékdíj jelent állami bevételt is, amely 2005től kezdve nem a minisztérium kezelésében lévő célelőirányzatba (Pettkó András: Ez a baj!) , hanem a költségvetésbe folyik b e. A másik oldalon viszont a költségvetés ennél sokkal nagyobb mértékben fordít szennyvízkezelési, hulladékkezelési és más környezetvédelmi fejlesztésekre, hiszen az uniós jelentős programoknak a hazai önrészét mellé kell tennünk - nyilván ezeknek az össze geknek a hatása megtöbbszöröződik. A termékdíjnál ugyanakkor nem a költségvetési bevétel növelése az igazi cél. A mostani javaslatban 20 százalékkal nő a csomagolási termékdíj mértéke, ez a hasznosításnak nagyobb arányát tudja eredményezni, mint a költségv etési bevétel növekedésének. Ugyanis azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt években számos termékdíjánál éppen hogy csökkent a bevétel a mentességek miatt, tehát a termelők, a gazdálkodók sikerrel oldották meg a hulladékok nagyobb arányú visszagyűjtését és haszn osítását. Persze, mindig lesznek olyanok, akik a kötelezettségeket nem a gyűjtéssel, a
