Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1532 szabályokkal, az exportimport fogalmának pontosításával, a követelések minősítésével, a devizában fennálló befektetések elszámolásának módjáv al, a beszámoló formájával, a kiegészítő mellékletben szereplő információk bővítése ügyével, az üzleti jelentés információtartalmának a bővítésével, a közzététellel kapcsolatos előírásokkal, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatos előírásokkal, é s végül, ahogy ez lenni szokott, átmeneti rendelkezésekkel. A módosítások részletezése meglehetősen hosszú, csak kiragadnék néhány olyan példát, amit fontosnak és jellemzőnek gondolok, és ami az idő követelésének kielégítését jelenti. A módosítás 1. §a po ntosítja az exportimporttal kapcsolatos néhány alapfogalmat, ilyen a belföldbelföldi, külföldkülföldi. Ennek lényege a területi elv alkalmazása, amely a számviteli törvénybe bekerült. A 2. § rendelkezése alapján a tőzsdére készülő vállalkozások nem kész íthetnek egyszerűsített éves beszámolót, ami nyilván a tőzsde működésével, átláthatóságával is indokolható. A 3. § alapján az összevont beszámolóknak a jövőben kötelezően meg kell felelniük a nemzetközi standardoknak, a nemzetközi elvárásoknak. A 4. § alap ján a közbenső mérleget könyvvizsgálóval kell hitelesíteni, illetve ezt is, amennyiben a vállalkozás könyvvizsgáló alkalmazására kötelezett. Az 5. és a 9. § egy érdekes rendelkezés, és más törvénymódosítást is indukál, ez pedig arról rendelkezik, hogy a sz ámviteli elvek alkalmazása lehetővé válik az önkormányzati vagyonra. De természetesen ahhoz, hogy ez a törvény hatályba lépjen, illetve hogy valóban alkalmazni lehessen, az önkormányzati törvényt is módosítani kell. A 6. és a 7. § pontosításokat tartalmaz, az immateriális javakat és követeléseket pontosítja. A 8. § az EU jogharmonizációjának megfelelően pontosítja a céltartalékképzést. Céltartalékképzést olyan esetben lehet alkalmazni, amikor a kötelezettségeket már a mérlegfordulónapon nagy valószínűséggel vagy bizonyosan feltételezni lehet. Természetesen, ha az információ a fordulónapot követően, de még a mérlegkészítést megelőzően rendelkezésre áll, akkor ezt a céltartaléknál figyelembe lehet venni. A 12. § kibővíti azt a kört, ami után nem lehet terv sze rinti értékcsökkenést elszámolni. Ilyen új eszköz a műemléki védettségű épület, illetve bekerül bizonyos feltételek esetén az üzleti vagy cégérték. Természetesen lehetőség van az üzleti és cégérték terven felüli értékcsökkenésére. A változá sok 2005. január 1jétől lépnek életbe, az ugyanezen időponttól nyilvántartásba vett üzleti és cégértékre vonatkoznak, de az üzleti vagy cégértéknél a korábban nyilvántartásba vettek esetében is lehet majd alkalmazni, erről a 45. § rendelkezik. A műemlék é pülettel kapcsolatban a terv szerinti értékcsökkenés tiltása, a vétellel kapcsolatos ráfordítások elszámolhatóságának tiltása azonban gondokat okozhat, megnehezítheti a leromlott műemléki épületek vállalkozó általi hasznosítását. Érdemes ezen módosítást jo bban megfontolni, nem célszerű a műemlék épületeket a képzőművészeti tárgyakkal azonos kategóriába sorolni. A 18. § a visszavett áruk, például göngyölegek elszámolását pontosítja, az elszámolás - és ez fontos - az árbevétellel szemben történik. A 19. és a 20. § a belföldi értékesítés, az exportértékesítés árbevételét, illetve az egyéb bevételeket pontosítja. (12.30) A 21. § alapján - és nyilván ez is egy európai uniós csatlakozásból adódó feladat - az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az EU felé tel jesített adók, díjak, illetékek, illetve egyéb befizetnivalók összegét. A 22. és a 23. § a közös tevékenység, közös üzemeltetés bevételeinek, nyereségének elszámolását szabályozza. A 2529. §ok a kiegészítő melléklet módosításait tartalmazzák. Ezek fontos ak és figyelemre méltóak. Előírják, hogy a kiegészítő mellékletben utalni kell arra, ha kötelező a könyvvizsgáló alkalmazása. Fel kell tüntetni a 10 millió forint éves árbevételt meghaladó társaságoknál a könyvviteli szolgáltatást végző személy nyilvántart ási adatait. Meg kell adni a vállalkozó székhelyét és az internetes honlapjának elérhetőségét, ha beszámolóját az interneten is közzéteszi. Az
