Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1531 valószínűséggel bekövetkező esemény, ez nyilván számos jogvita forrása lehet, Ugyan akkor a megfogalmazással és ennek az igényével természetesen teljesen egyetértek, csak jelzem, hogy számos olyan kérdés van, ami a gyakorlatra vár. Részben jogharmonizációs célú, részben a nemzetközi szabályrendszerhez való közelítést szolgáló módosítást j elentenek az üzleti vagy cégértékekre, a devizában fennálló tartós befektetések, devizaárfolyam különbözetének elszámolására, konszolidáció során fölérendelt anyavállalat esetén a mentesíthető anyavállalatra, az internetes honlapon történő közzétételre, a devizakülföldi státus elvesztésére vonatkozó módosítások. Talán ebből a körből a devizaszabályozás változását érintően érdemes annyit kiemelni, hogy jelenleg a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, devizában fennálló tartós befektetések veszteség jellegű árfolyamkülönbözete a tárgyidőszaki eredményt csökkenti, míg a devizában meghatározott értéknövekedés a saját tőkén belüli tartalékot növeli. E kétirányú hatás eltérő megítélése kedvezőtlenül érinti a hazai vállalkozók külföldi befektetéseit, ezért összev ontan, tehát egymást kiegyenlítő módon érdemes kezelni. Szó esett az informatikai, technikai fejlesztés eredményeként az internetes honlap alkalmazásáról a vállalkozók részéről. Ez a fajta rendelkezés a nyilvánosság igényét hivatott szolgálni, különösebb t echnikai akadályt valóban nem fog okozni, hiszen rendkívüli módon elterjedt már a vállalkozók között is az internetes honlap alkalmazása. Tulajdonképpen a technikai szabályok sokasága olyan, hogy a legszorosabban vett szakma feladata ezeknek a megtanulása, alkalmazása, a kérdéseket a gyakorlat fogja megoldani. Azt szeretném megismételni, amivel gondolom, mindenki egyetért, hogy itt egy olyan típusú szorosan vett szakmai norma tárgyalásáról van szó, amiben igazából örvendetes módon csak szakmai vita keletkez het. Bár a jogszabály olyan típusú, hogy komoly szakmai vita nem várható, legfeljebb jobbító szándékú módosító javaslatok, hadd köszöntsem azt, hogy végre egy olyan szabály, amiről a szakembereknek úgy kell beszélni, hogy nem kell hogy belengje a politikai hozzáállás a történethez való hozzáállást. Meg fogjuk tanulni azt, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően egyre több szorosan vett szakmai vita, szakmai kérdés ilyen típusú hozzáállást fog igényelni, ami talán nélkülözi az izgalmat, az érdekességet, a kétperces szócsatákat, viszont érdemi eredményt az ilyen típusú jogszabályok hoznak a parlament működésében is. Természetesen az SZDSZ képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm. (Taps az MSZP és az MDF soraiban.) ELNÖ K (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Herényi Károlynak, az MDF képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! H a az előző törvényt a Magyar Demokrata Fórum meglehetősen keményen bírálta, és visszavonására kérte a kormányt, akkor ezt a törvényjavaslatot, azt kell mondanom, hogy támogatni fogjuk, hiszen egy olyan törvénymódosításról van szó, ami egyfelől kötelező, hi szen európai uniós tagságunk sok olyan követelményt hordoz, amit teljesítenünk kell, másfelől az idő megadta azokat a tételeket, amelyek törvénybe foglaltattak. Csak érdekességképpen említem meg, hogy az 1991ben elfogadott törvény terjedelme azóta pont a négyszeresére nőtt. Tehát az idő úgy változott, és a szabályozás olyan feltételeket teremtett, hogy bizony fizikai értelmében is, nem csak hatáskörét tekintve módosult ez a törvény. A jelenlegi módosítás által leginkább érintett területeket csak felsorolás szerűen érintem. Foglalkozik a módosítási javaslat a céltartalékképzés formájával és szerkezetével, az értékelési
