Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1530 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Bőhm Andrá snak, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. BŐHM ANDRÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dancsó képviselő úr hívószava - ha jól értettem előadásából - a nyilvánosság dicsérete volt a törvény kapcsán. Ehhez hadd tegyem hozzá egyrészt a hitelesség hívószavát, másrészt pedig az egységes módszer alkalmazásának követelményét. Talán ez az a három jelző, amely ennek a törvénynek a megjelenését módosított változatban fontossá és értelmezhetőv é teszi. Többen elmondták már, én is csak megismételni tudom, hogy az európai uniós csatlakozásunk után az Unióban végbemenő változások teszik kötelezővé, hogy a számviteli szabályok, az eljárási módszerek a nemzetközi standardok rendszeréhez igazodjanak, ami természetesen az európai uniós változások mellett - ahol folyamatos a változás - állandó korrekciót igényel a magyar számviteli szabályokban is. Elsősorban néhány olyan részletkérdésre szeretnék rámutatni, ami egyrészt elhangzott már, részint még el is fog hangzani, nevezetesen hogy melyek azok a fő kérdések, melyek azok a technikai szabályok, amelyek a ma tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban említésre érdemesek. Elsősorban az export- és importfogalmakkal kapcsolatos számviteli előírások pontosítása jelenik meg a törvényjavaslatban. Fontos kérdés a devizakülföldi státus elvesztésével kapcsolatos szabályok, illetve helyzet rendezése, aminek különös jelentősége van, nem elsősorban a devizaszabályok, hanem az európai uniós csatlakozás folytán előállt kör ülmények miatt. A jogharmonizációs célú módosításokon túl további módosításra van szükség a nemzetközi számviteli standardok miatt a pénzügyminiszter részére olyan felhatalmazás megadására, hogy országgyűlési előírások és eljárás nélkül folyamatosan megfel elő felhatalmazással rendelkezzen az EUszabályok mintegy mechanikus, automatikus követésére. Számos, a gyakorlati életben felmerült igény miatt került sor módosításra a törvényben. Lényeges megemlíteni, hogy a módosítások jelentős része 2005. január 1jén lép hatályba, de nincs akadálya annak - és ez valószínűleg kívánatos is, bár ezt a gyakorlati szakembereknek kell eldönteni , hogy az új szabályok már a 2004. évi beszámolóknál megjelenhessenek és alkalmazhatók legyenek. A legfontosabb téma a törvénymódo sítás tekintetében a gazdasági társaságok, bankok, pénzügyi intézetek, biztosítóintézetek éves és összevont konszolidált beszámolóiról szóló irányelv különböző előírásainak az átvétele; elsősorban az értékelési szabályok, a céltartalékképzés mint rendkívül fontos és jelentős részben módosított normaszöveg; a beszámoló formája és szerkezete. Dancsó képviselő úr helyesen értékelte a mellékletek tartalmát. Igazából a beszámolóval kapcsolatos valamennyi iratanyag olyan egységes szabályrendszerbe kerül, amiből e gységes módon lehet következtetni. Egyrészt megvannak mindazok a kellékek, amelyek a beszámolók részét kell képezzék, és ettől kezdve nem komplikált következtetéseket kell alkalmazni azért, hogy egyegy beszámoló, mérleg, melléklet alapján vajon milyen jog i vagy pénzügyi események történhettek a cégnél, és ennek milyen következményei vannak a jövőre nézve, hanem olyan komplett, az EUjogszabályoknak is megfelelő normahalmaz, iratmennyiség és adathalmaz áll rendelkezésre, ami egységes szemlélet alapján, hite les módon teszi lehetővé a cég tevékenységének, múltjának és jelenének a nyomon követését. (12.20) A céltartalékképzésre vonatkozó előírások annyiban módosultak, hogy a céltartalékképzésre csak olyan fizetési kötelezettségek, jövőbeni költségek kerülhetnek , amelyek fennállását a mérlegfordulónapon nagy valószínűséggel feltételezni lehet. Zárójelben hadd tegyem hozzá, hogy ez például egy olyan kérdés, amelynek számviteli szempontból sokkal nehezebb a gyakorlatba való átültetése és é rtelmezése, mint amit egy egyszerű jogszabály szövegénél az ember feltételezne, de ez nyilván megint egy olyan kérdés, amit a gyakorlat fog megoldani. Tehát, hogy mi a nagy
