Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
1465 mindenkori költségvetéstől. És azt gondolom, hogy a tehetősebbeknek igenis nagyobb mértékben kell ebből a közös felelősségből vállalni. Fontosnak tartom azt is megemlí teni, hogy ezek az adótörvények hogyan szolgálják a továbbiakban, nem a személyi jövedelemadó, hanem a foglalkoztatás javítását szolgáló járulékok esetében hogyan támogatja a foglalkoztatást. Ahogyan már többen említették, jelentős lépésnek tartom azt, hog y 1200 forinttal csökkentjük az egészségügyi hozzájárulást, ezzel olcsóbbá tesszük a foglalkoztatást; másrészt pedig azt gondolom, hogy nagy előrelépés, és az esélyek egyenlőségét javítja az is, hogyha a részmunkaidős foglalkoztatásban foglalkoztatottak es etében arányosan csökkentjük ezt a terhet. A pályakezdők, a gyesen, gyeden lévők és az onnan visszatérők, munkába visszatérők, az ötven év feletti vagy tartósan munkanélkülieket alkalmazók számára lehetővé tesszük azt, hogy a Munkaerőpiaci Alapból visszai gényelhessék a befizetett társadalombiztosítási járulék 50 százalékát. Fontos az, hogy a foglalkoztatásbővítést, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben, kiktől és milyen módon várhatjuk el. Gondolom, azzal mindnyájan egyetértünk, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozásoktól és vállalkozóktól, ezért fontos az, hogy részükre milyen kedvezményeket biztosítanak az adótörvények. Azt is fontosnak tartom, hogy hogyan tudja segíteni a Munkaerőpiaci Alap azt, hogy a foglalkoztatásba bevont emberek hogyan tu dnak a munkaerőpiachoz alkalmazkodni. Ezért az az új forma, hogy egy felnőttképzési normatíva is megjelenik a Munkaerőpiaci Alapban, azt gondolom, hogy végre a piacot és egyébként a foglalkoztatásban részt vevőt közelebb tudja hozni egymáshoz, és számára biztosítja azt, hogy egy életen át akár többször is alkalmazkodjon a munkaerőpiac kihívásaihoz. A kis- és középvállalkozások versenyképességét hivatott javítani az, hogy az egyéni vállalkozók, valamint az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők az iparűzési a dójuk 50 százalékát írhatják le a jövő évi adójukból, ami jelenleg csak 25 százalék. Jövőre az iparűzési adó 50 százalékával csökkenthetik az adózás előtti eredményt, ami jelenleg csak 25 százalék, és a legfeljebb öt főt foglalkoztatók egy létszámnövelés e setén is már adózási eredményüket csökkenthetik. A kis- és középvállalkozások esetében pedig a 30150 fős, a hátrányos régiók esetében pedig a 1575 fős létszámbővítés esetén már munkahelyteremtő beruházási adókedvezményben részesülhetnek a vállalkozók, és azt gondolom, hogy az eva hatálya alá tartozóknál is nagyon jelentős csökkentés várható az adóalap esetében akkor, hogyha váratlan esemény következik be, amely a vállalkozásának a bevételeit rontaná. Jelentős lépésnek tartom azt is, hogy ha fejlesztést ha jt végre egy vállalkozás, akkor a társasági adókedvezményekről szóló törvényben egy rugalmas módosítást találunk, mégpedig azt, hogy 9ről 14 évre tolja ki a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét. Nagyon fontos az esélyegyenlőség biztosí tása szempontjából és a pályakezdők szempontjából, hogy a fiatalok foglalkoztatásának a támogatását is adókedvezménnyel segítik a kis- és középvállalkozások esetében, abban az esetben, hogyha a 20 százalékot meghaladja a pályakezdők alkalmazása egyegy ado tt vállalkozásnál. Azt is láthatjuk, hogy ma az önkormányzatok többsége nehezen tudja adókedvezményben részesíteni azokat a cégeket vagy vállalkozókat, akik egyébként munkahelyet kívánnak bővíteni vagy teremteni. Ezért a helyi adókról szóló törvényben megj elenik egy lehetőség az önkormányzatok számára, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentesség, ami szintén, azt gondolom, hogy jelentős lépés, hisz sok esetben sajnos egy kistelepülésen maga az önkormányzat kell hogy ezt a felelősséget átvállal ja az államtól, hogy foglalkoztatásbővítést hajt végre. Ha arról beszélünk, hogy a foglalkoztatást milyen módon tudjuk még segíteni, nagyon fontos az, hogy a Munkaerőpiaci Alap, illetve a foglalkoztatási törvény milyen új módosításokat tartalmaz.
