Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1450 KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi iparűzési adóbevételnél mindenképpen el lehet mondani, hogy akárhogy is állítják be, ez mégiscsak az önkormányzati bevételekre való ráterjeszkedés, egyrészt. Másrészt ráadásul ezt is m egint úgy csinálják meg, hogy az önkormányzatoknál és ezen keresztül az embereknél teremtenek bizonytalanságot. Mert hogy működik ez? Ezt is úgy találták ki - nem tudom, hogy miért jár erre az agyuk , hogy az önkormányzatok a 2005ös költségvetésükben maj d terveznek egy helyi iparűzési adóbevételt. Mikor fog kiderülni az, hogy a 2005. évben ezen jogcím alapján mit kell igazából a helyiadóegyenlegben számolni az önkormányzatoknak? 2006ban, az adóvisszatérítésnél. De azt a pénzt akkor már az önkormányzato k elköltötték, mert a 2005ös évet megtervezték, és csak 2006ban derül az ki, hogy a 2005ös adóévre mit számoltak el. Miért kell ilyen bizonytalanságba taszítani az önkormányzatokat? Lehet, hogy a képviselő úr azt mondja, hogy 20 ezer forint - piha, pers ze, önöknél nyilván. Egy milliárdos kormányban értelemszerűen 20 ezer forintot nem érnek fel ésszel. (Moraj az MSZP soraiban.) De higgyék el, hogy sok önkormányzatnál ez is pénz, mert azért, ha nagyméretű önkormányzatokról van szó, ez simán milliós nagyság rendű tétel, ha egyébként úgymond az önök áldásos tevékenysége alapján, ami azért kételyeket ébreszthet az emberben, valóban nő a foglalkoztatottság. De a kistelepüléseknél is számít; ott, ahol nem tudnak fizetni bért a pedagógusnak, ott, ahol az 500 ezer forintos tételek problémát jelentenek, higgyék el, az ilyen típusú bizonytalanság nem tesz jót. Ha legalább valami rendszert találnak ki, találják már ki úgy, hogy a bizonytalanságot nem növelik, mert akkor nem ismerik pontosan a helyi iparűzési adóbevétel nek az önkormányzati felhasználását, meg a költségvetés tervezésének a rendjét. Ez így biztosan elfogadhatatlan. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, MSZP. (18.10) JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Köszön öm szépen, elnök úr. Szeretném felhívni Kósa képviselő úr figyelmét a törvényjavaslat 151. §ára. Képviselő úr, az, amit felvetett, eddig is meglévő probléma volt. Most bejön az adómentesség és az adóalapcsökkentés. De nemcsak erre az esetre vonatkozik a 151. §ban megfogalmazott javaslat, amely nagyon jó az önkormányzatoknak. Azt mondja, hogy az iparűzési adóelőleg számításánál az év közben bekövetkező bármilyen változást figyelembe lehet venni. Az adómentességet, a kedvezményeket tehát figyelembe lehet v enni. Ön nagyon jól tudja, hogy adóelőleget fizetnek a cégek márciusban és szeptemberben, adófeltöltés van az év végén, és májusban számolnak el. Sok önkormányzatnál nagyon sokszor probléma volt, hogy az adóelőleg meghatározására szigorú volt a szabály - a z azt megelőző évi árbevételből kellett meghatározni , és ha csökkent az árbevétel, akkor túlfizetésben voltak, és májusban visszakérték. A 151. § megszünteti ezt, és kezeli azt a problémát is, ha a cég év közben bővíti nagyobb mértékben a létszámát, és k isebb lesz az adóalapja, mert az adóelőlegnél akár márciusban, akár szeptemberben, vagy a feltöltésnél decemberben már figyelembe veheti. Azt gondolom, jogos az ön felvetése, de lesz rá megoldás, ha a parlament ezt elfogadja. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Polgármester úr, szeretném, ha azt a részét végiggondolnánk ennek a történetnek, amely arról szól, hogy ha egy fő foglalkoztatásbővülés van, és ez a foglalkoztatásbővülés mínusz 1 millió forint adóalapcsökkentéssel párosul - ami maximum 20 ezer
