Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
1440 kiadásait. Minden jel szerint ismét a fiatalok és a gyermekes családok lesznek a jövő évi adótörvények kárvallottjai. Tisztelt Ház! A személyek keresetnagysághoz kötött adóztatása és kedvezményjogosultsága véleményünk szerint köszönő viszonyban sincs a tényleges, azaz az egy főre jutó jövedelmek teherbírásához igazodó adóztatásával. Ezen a méltánytalan és véleményünk szerint igazságtalan helyzeten sokat segített az előző polgári kormány a kiskorú eltartottak után elszá molható adólevonási lehetőségek révén, míg a mai kormány ismét a korábbi keresetadóztatás, azaz a tényleges jövedelmi helyzettől, az egy főre jutó jövedelmektől távol álló, véleményem szerint igazságtalan adóztatást erőlteti. Mindezek alapján, s mindazokat figyelembe véve, amit képviselőtársaim már korábban elmondtak, magam sem tudom támogatni ezt a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Márton Attila képvise lő úrnak, Fidesz. MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy mondattal hadd kezdjem a hozzászólásomat! “Nem mehetünk tovább azon az úton, amely magas adót, nagy államháztartási hiányt és jelentős adósságot jelent.” Ezt D raskovics Tibor, jelenleg hivatalban lévő pénzügyminiszter úr mondta akkor, miután László Csabát még anno Medgyessy Péter leváltotta, és ő vette át a hivatalát. Nos, tudjuk jól, Draskovics Tibor a jelenlegi Gyurcsánykormány pénzügyminisztere is, tehát az emberek joggal várhatták volna el, hogy ha akkor, miniszteri hivatalba lépésekor ez volt az álláspontja, akkor vélhetően a beterjesztendő adótörvények esetében ezt az álláspontot képviselni és érvényesíteni fogja. Nos, mint ahogy már ellenzéki képviselőtár saimtól hallhattuk, messze nem ez történt, hiszen a tervezet szerint 540 milliárd forinttal növekednének az elkövetkezendő évben az adóterhek, a kormány ennyi pluszt kívánna beszedni a költségvetés finanszírozására. Természetesen államtitkár úrnak igaza va n abban, amikor azt mondja, hogy ezek a számok akkor igazából egzaktak, ha ehhez megnézzük, hogy milyen inflációval terveztek, milyen GDPnövekedéssel terveztük, és akkor azt látjuk, hogy az infláció a benyújtott költségvetés szerint az önök terve alapján 4,5 százalék körül kell hogy alakuljon, a GDPnél pedig 4 százalékos növekedés lenne. Ez szerepel a beterjesztett költségvetésben. (17.30) Nos, ha ehhez hozzáhasonlítjuk az adóterhelés és az adóbevételek növekedését, akkor - még egyszer mondom: 4,5, illetv e 4 százalék ez a két szám, amit az előbb említettem - 12,9 százalékos adóbevételnövekedéssel állunk szemben. Tehát, ha az összességében 4190 milliárdhoz hozzáadjuk a 12 százalékot, az 540 milliárdot, akkor kapunk 4730at, amelyet önök bevételként bevétel i terveikben szerepeltettek. Tehát messze nem igaz az az állítás, hogy az elkövetkezendő esztendőben adócsökkentésről lenne szó. Bizonyos területeken elképzelhető, hogy adócsökkentés lesz, de ha azt vizsgáljuk, hogy nemcsak személyi jövedelemadóból á ll az emberek mindennapi élete, nemcsak a személyi jövedelemadózás kapcsán fizetnek be különböző összegeket adóilleték címén a költségvetésbe, akkor bizony azt látjuk, hogy jócskán növekedni fognak az emberek és a vállalkozások terhei az elkövetkezendő esz tendőben. De visszatérve a pénzügyminiszter úr mondatára, ezek alapján azt várhatták volna az emberek és az önkormányzatok is, hogy például az áfaterhek jelentősen csökkenni fognak majd a 2005ös adótörvények keretében, hiszen 2004ben egy nagyon komoly áf anövekedés volt. Sajnos nem ezt tapasztalhatjuk: továbbra is maradnak az Európai Unióban kimagaslóan magas áfakulcsok és az összáfa mértéke. Maradnak továbbá az önkormányzatokat sújtó áfaterhek is, amelyek, emlékszünk
