Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
1436 alkudnak meg, ennél esetleg kisebb lesz az általuk országosan elfogadott minimálbér mértéke, az adótörvény 57 ezer forintig mindenki számára biz tosítja az adómentességet, még ha nem is ez a minimálbér értéke. Nos, akkor ez 4 ezer forint többlet. Egy egyszerű osztással kijön, hogy ez 7,5 százalék. Tehát nyúljunk vissza a már többször felolvasott táblázathoz? Hogyan változnak az egyes sávokban csak az adócsökkentés hatására a jövedelmek? Egyfajta logikát alkalmazok: a legmagasabb csökkenés a 125 ezer forintos sávban 5,3 százalék, tehát a legalacsonyabb jövedelmi sávban a minimálbéren élők 7,5 százalékot kapnak. Tehát mégis mintha az átlag alatti jöve delműeknek lenne a legkedvezőbb az adójogszabályok változása. A másik ilyen terület a kedvezmények kérdése. A kedvezmények tekintetében szintén visszaidézném, az expozéban is elhangzott: 77 ezer ember az, aki valamilyen jogcímen - többféle jogcímen - eddig 100 ezer forintot meghaladó mértékű adókedvezményt érvényesíthetett. Mit is mond azonban az előttünk fekvő adótörvény? Azt mondja, hogy 100 ezer forintban határozza meg az adókedvezmény mértékét, de kivételeket tesz. Csak 12 millió forint felett szűnik me g a családi és a fogyatékos adókedvezmény mértéke. Ki az, aki nem ért egyet azzal, hogy 1 millió forint havi jövedelem felett már ne lehessen ilyent igénybe venni? A következő lépés, hogy 6,5 millió forint felett szűnik meg a többi - ha korábban nem került úgymond kivezetésre - adókedvezmény. Megint felteszem a kérdést: ki az, aki nem ért egyet azzal, hogy, mondjuk, a különféle biztosítási kedvezmények a havi 500 ezer forintot meghaladó jövedelműek esetében ne lehessenek igénybe véve? Úgy gondolom, akkor a helyén vannak ezek a dolgok. Azt gondolom, a 77 ezer emberen belül látunk halmozódást, durván a felét tudjuk becsülni arra, hogy ennek a kedvezménymegvonásnak vagy korlátozásnak a tekintetében ők rosszabbul járnak, de az adórendszerben ők is jobban járnak a százalékok csökkentésével, és ez a kettő többékevésbé kiegyenlíti egymást; természetesen ahányféle jövedelem, annyiféle hatás. Ugyanakkor azt gondoljuk, ennek a 3040 ezer embernek kell rendelkeznie annyi felelősséggel, hogy a másik, mondjuk, 3 millió a dóbevallóból 2,9 millió számára nem teszi kabinetkérdéssé, hogy az ő számukra most az adókedvezmény érvényesíthetőe avagy nem. A következő kérdéskör, amit még érintenék, a külön adózó jövedelmek kérdése, és ebben a kérdéskörben is az árfolyamnyereség. Itt is ismerünk bizonyos számokat: osztalékot 119 ezer ember vett igénybe, fizetett osztalékadót, árfolyamnyereség 25 ezer embernél jelent meg. Ebben a két körben is nyilván jelentős mértékű átfedés van. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés al elnöke foglalja el.) Az árfolyamnyereség eddig csak a tőzsdén nem volt adóköteles. A tőzsdén kívüli kereskedelemben, a magánforgalomban történt ez az értékesítés, és ha volt árfolyamnyereség, akkor bizony adóköteles volt. (17.10) Nézzük meg, vane ennek ká ros hatása. Hol volt a BUXindex, amikor eltörölte a szocialista kormány az árfolyamnyereséget? 9 ezer pont alatt. Most hol van a BUXindex? Éppen túllépegeti a 13 ezer pontot. Én azt gondolom, ma már megengedhető, hogy ilyen módon árfolyamnyereségadó ker üljön bevezetésre. (Lengyel Zoltán: Hány ezer ember jár jól?) Most mondtam: 25 ezer ember az, aki árfolyamnyereséggel kapcsolatban adózik. De ha a képviselőtársak ezért a 25 ezer emberért szeretnének lobbizni, akkor tegyék egész nyugodtan. Én úgy gondolom azonban, hogy van itt az adótörvényjavaslatban olyan dolog, amihez hozzá kell nyúlni, nem mindegy, hogy hol húzzuk meg az árfolyamnyereség keletkezésének a határát, tehát majd módosító indítvánnyal erre javaslatot fogunk tenni. Természetesen azt szeretnén k, hogy a tartós befektetéseknél az eddig felhalmozódott árfolyamnyereség vonatkozásában azért a jövő esztendőben értékesítés esetén, vagy például egy kiszorítási eljárás esetén, ha valakinek el kell adnia a részvényét,
