Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
1435 hogy olyan állami központi költségvetési forrás létezzen, amely a túlélést jelentősen meg tudja oldani , akkor nincs más megoldás, mint a lak ossági és az önkormányzati részvétel. Tehát amennyiben a helyi adózásnak nem nyílnak meg olyan lehetőségei, ahol nem kell a központi kormányzatnak politikai felelősséget közvetlenül vállalnia, de a helyi önkormányzatok eldönthetik, hogy a politikai felelős ségüket felhasználjáke vagy sem, az nem csak egy korrekt, nem csak egy modern megoldás. A Hanzavárosok óta a viták arról folytak, hogy legyen önálló adókivetés joga. A polgárosodás kialakulásának alapja az olyan típusú önkormány zatiság, legyen az bármiféle rendszerben, hogy az önálló adókivetés joga éljen. Azt hiszem, nem fogunk tudni igazából előremenni, és ez valahol már politikai kérdéssé fog válni. Tehát azt várjuke, hogy kevésbé vagy jobban eredményes politikai lobbik a köz ponti költségvetésen belül elérnek átcsoportosításokat, ami valahol valakinek fájni fog, vagy pedig bizonyos önkormányzati autonómia keretén belül - még egyszer mondom, a politikai felelősség elvállalásával - egy valódi, működőképes önkormányzati létezés f elé tesz meg lépéseket? Ez nem old meg sokat, csak egy iránymutatás és jelzés, és nagyon fontos, hogy egy ilyen kérdésben a mai magyar parlament milyen álláspontot foglal el. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Kékesi Tibor, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal kezdeném, hogy sok adótörvény, sok járulék, jogszabály módosítására kerü l sor ebben a törvénycsomagban, azonban a legfontosabb eleme mégiscsak a személyi jövedelemadótörvény, mert amikor az emberek a jövő évben az első fizetési borítékot kézhez kapják, mégiscsak az alapján döntik el, jóe nekik ez, ha több van ebben a boríték ban. Úgy gondolom, ez az adótörvény azt az esélyt adja meg, hogy a jövő évben mindenkinek több legyen a borítékban. Ha tehát személyi jövedelemadó, akkor adócsökkenés. Az adócsökkenést kezdjük rögtön a kulcsok számánál, mert a háromkulcsos adórendszerből a kulcsok számát csökkentve kétkulcsos adórendszert alkottunk. Tállai képviselő úr gondolataira reagálva, úgy gondolom, a kétkulcsos rendszert kétkulacsos módon megfogni éppen azt jelenti, hogy valaki ennek a lényegét nem ismeri el, nem fogadja el, hogy ez a középső adósáv megszüntetésével mindenki számára, de leginkább az átlag körüli jövedelműek számára és az átlag alatti jövedelműek számára ad kedvezményeket. Az átlagbérrel kapcsolatban már egy kétperces hozzászólásban elmondtam, ne keverjük össze ennek a pénznek a statisztikai állományi értékét és az összevonás alá eső értékét. Az összevonás alá eső érték eddig is, idén is és jövőre is valószínűleg másfél millió forint alá fog esni, ami itt a határ. Ha nagyonnagyon másképp alakulnak a gazdasági folyamato k, akkor ebben a tekintetben nyilván ezen érték fölé csúszhat ez a szám, de akkor is csak a kicsike részmérték erejéig kerülhet a felső sávba. Most erre elég nagy biztonsággal azt mondom, nem fog becsúszni az átlagösszevonás alá eső jövedelem 2005ben sem a másfél millió forint feletti felső adósávba; már nincsen a legmagasabb, már csak egy alsó és egy felső adósáv van. A másik ilyen kérdés, amely vita tárgya volt, és sokféle vélemény elhangzott, a minimálbér kérdése, hogy vajon akinek nem tudunk adókedvezm ényt adni, hiszen az adójóváíráson és a kiegészítő adójóváíráson keresztül nulla az adófizetési kötelezettsége a személyi jövedelemadó tekintetében, annak vajon milyen kedvezményt adunk azzal, hogy ez a lépés bekövetkezett. Jeleztük, a minimálbér emelése a z a kedvezmény, amely a részükre megadatik. Ez a minimálbéremelkedés ebben az évben az 53 ezer forintos minimálbért tekintetbe véve legalább 4 ezer forint lesz, hiszen az adótörvénycsomag 57 ezer forintig teszi lehetővé a kiegészítő adójóváírást. Tehát fü ggetlenül attól, hogy majd az Érdekegyeztető Tanácsban az érdekelt felek, a munkavállalók és a munkaadók hogyan
