Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
1434 árán. Ez még mindig nem kiszámítható, tervezhető önkormányzati működés, hanem csupán az átélés, a túlélés lehetőségét biztosítja. Ez az adótörvény egy fontos elemet igyekszik behozni, csak jelzé s szinten, a további gondolkodásba. Ezért hat rám riasztóan, hogy úgy tűnik, az SZDSZ pillanatnyi álláspontján kívül mindenki elutasítja az elven túl a gyakorlati működést. Az önkormányzati jövedelemszerző képesség, az önálló mozgástér érdekében megjelenik egy javaslat a törvénytervezetben, ami azt mondja, hogy a központi törvényben limitált helyi adók közül öt nevesített helyi adónál 50 százalékos mozgástere lehet az önkormányzatoknak. Tehát amennyiben úgy ítélik meg és vállalják ezzel kapcsolatban a polit ikai felelősséget, úgy ezeknél a helyi adónemeknél kivethetik a magasabb adót. Tényleg azt kell mondanom, hogy a legriasztóbb az az egyértelmű önkormányzati bizottsági álláspont - amely önkormányzati bizottságban nyilvánvalóan önkormányzati politikusok üln ek , amely azt mondja, hogy ez nem helyes. Amikor az ember elkezd gondolkodni, miért mondják, hogy nem helyes, akkor a következő logikai lépéseken végig kell jutni: az első pont az, hogy nyilvánvaló, hogy az önkormányzati bizottság minden színű politikusa tudja, hogy az önkormányzatoknál, így a saját önkormányzatánál is nem megfelelő a forrásokkal való ellátottság, tehát legalábbis a következő gazdasági évben bizonyos fejlesztések vagy akár a puszta működtetés bizonytalanná válik. Milyen lehetősége van egy önkormányzati politikusnak ennek a helyzetnek a tisztázására? Az egyik lehetőség, hogy a költségvetési vitára bízza, milyen újabb - ismert módon - költségvetési részt lehet az önkormányzati szférához visszaszerezni. Azt gondolom, a költségvetés állapotána k ismeretében vajmi kevés a remény, hogy ez egy érzékelhető elmozdulás legyen akár egy, akár több, akár az összes önkormányzat esetében. A másik lehetőség - és itt jön a kollektív politikai felelőtlenség - pedig az, hogy ha kapok egy jogszabályi lehetősége t, ha akarom, elmozdulhatok az adóemelés irányába, ennek a politikai felelősségét természetesen én vállalom, és ez a politikai felelősség ott fog jelentkezni, hogy mit mondanak majd a vállalkozók, de ezzel a politikai felelősséggel nem kívánok élni. Nem kí vánok élni, mert a gazdasági helyzetem olyan, hogy kénytelen lennék meglépni ezt az adóemelést. Ha nem teszem meg, akkor el kell számolnom, hogy miért alakulnak ki objektív módon problémák a gazdálkodásomban mint önkormányzatban, tehát nekem ez a lehetőség nem kell. Nem lesz népszerű, én pontosan tudom, hogy minden oldalról különböző felszólalások fogják érni, hogy de, ez az állampolgárok megsarcolása lenne, hogy lehet egy ilyet támogatni. Ezért kezdtem azzal, hogy az adótudatosságnak kellene kiépülnie az á llampolgároknál? tehát, hogy pontosan tudják, hogy csak az ő adójukból, akár központi költségvetésen keresztül, akár a helyi önkormányzaton keresztül épül itt minden. Ugyanakkor nekik elemi joguk és kötelességük az az igény, hogy ellenőrizzék, hogy az ő ad óforintjaik milyen célra lesznek fölhasználva. Azt kell hogy mondjam, az SZDSZ részéről meg fog jelenni olyan módosító javaslat, amely nem csupán, hogy támogatja - nyilván, ha az SZDSZ magára marad, akkor az eredménytelen lesz - ennek a mozgástérnek a fenn tartását; azért, hogy legyen egy központi lehetőség és minden önkormányzat maga dönthesse el, hogy e lehetőséggel éle, tehát kitöltie a törvényi keretet konkrét lépéssel, vagy sem, ez beletartozik az önkormányzati autonómiába, és beletartozik abba a poli tikai felelősségbe, amit minden önkormányzatnak viselni kell. Módosító javaslatban meg fog jelenni a vállalkozók kommunális adójával kapcsolatos módosító javaslat is. Ez megint egy nehéz vita, és ez már egy ilyen politikai elméleti kérdéssé kezd válni, de kötelességszerűen kell elmondanom most is és a költségvetési vitában is, noha ennek a súlyát, azt hiszem, a dolog természeténél fogva nem sok helyen érzik vagy akarják érteni. (17.00) A tömegközlekedés, a budapesti tömegközlekedés közvetlenül a megállás, a megállítás előtt van. Tehát amennyiben e tömegközlekedéshez források nem kerülnek biztosításra - és nem remélem,
