Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BOROS IMRE (független):
1399 fogja a következő esztendőben javítani. Egyáltalán hiányzik egy olyan vezérelv, egy olyan koncepció, amire azt mondhatnánk, hogy ez a kormányprogram megvalósításának a része. Ezért a Magyar Demokrata Fórum a vita befejeztével módosító indítványokkal kíván ugyan javítani ennek a törvénynek a minőségén, de elfogadni nem tudja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt - tekintettel a 36 írásban előre jelentkezett képviselő felszólalására - szünetet rendelnék el, a vezérszónoki kört a független képviselő felszólalásával egészítem ki; tehát megadom a szót Boros Imre ké pviselő úrnak. DR. BOROS IMRE (független) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Célszerű és időszerű az adókkal és járulékokkal kapcsolatban megvizsgálni, hogy a törvényjavaslatok figyelembe veszike, hogy néhány hónapja hazánk egy egységes nagy piac része. A velünk együtt csatlakozó országok közül ezt a körülményt több ország már a 2003. évben figyelembe vette. Szlovákia olyan adórendszert léptetett életbe, ami rendkívül kedvezően hatott gazdasága fejlődésére, javult a gazdasági egyensúly helyzete, jelentős kü lföldi tőke is érkezett Szlovákiába. Esetünkben itt is elmaradás tapasztalható. Az érvényes adók és járulékok nem javították a gazdaságot, hanem részben okozói a katasztrofális méreteit megtartó egyensúlyi hiányoknak. A javasolt adótörvények ahelyett, hogy ezeket a hibákat korrigálnák, erőfeszítést tesznek arra, hogy a járulékok és illetékek emelésével tömjék be a tátongó lyukakat. A teljesség igénye nélkül - mert néhány percben erre természetesen nem lehet törekedni - vegyünk néhány kritikus esetet. A szab ályozás a tárgyévben nem vette figyelembe, s úgy tűnik, 2005ben sem fogja figyelembe venni, hogy a korábban vámhatárokkal lezárt országunk nyitottá vált; jövedéki és egyéb termékeit a polgárok és vállalkozások Magyarországon kívül is vámmentesen, szabadon vásárolhatják, és ezt természetesen meg is teszik. Ez nagyon racionális fogyasztói viselkedés. Ésszerű például a határokon kívül tankolni. Ugyanakkor minden liter külföldön tankolt benzin és gázolaj után kiesik 140150 forint jövedéki állami bevétel, de a z állampolgár nyer 4050 forintot. Ez rossz az államnak, de jó a polgárnak. Jobb lenne, ha az állam és a polgára együtt üzletelnének; jobb lenne, ha nálunk is érvényes lenne az, amit Amerikában hajdan úgy mondtak, hogy ha a General Motorsnak jó, akkor jó A merikának is. Hasonló a helyzet a tömény szeszekkel, a sörrel, nem beszélve a dohányárukról. Az állampolgárok külföldön vásárolnak, a külföldiek pedig kerülik a magyar üzleteket. Nem lenne jobb inkább fordítva? Nem lenne jobb a sűrű fillér, mint a ritka fo rint? Vásárlóriasztó a 25 százalékos áfa is. Környezetünkben ez a felső tétel mindenütt alacsonyabb, ezért bevásárlóturistáink áfaforintjai szlovák, osztrák, román államkasszába hullanak be szépen. Hiábavaló próbálkozás minden egyes liter benzin, karton ci garetta vagy egy pálinkásüveg mellé egy fináncot állítani. Megpróbáljuk, de az eredmények elég gyengék. Nem kell csodálkozni az ikerdeficiten sem, hiszen a polgáraink a külföldi vásárláshoz a forintjaikból eurót, kunát, dollárt és lejt is vesznek, és termé szetesen ezzel növelik a fizetésimérleghiányt. Ha a határ menti kereskedők egy kis árleszállítást is alkalmaznak - és ugyan miért ne tennék ezt meg , akkor úgy járunk, mint annak idején 1987ben, amikor néhány száz millió dollár maradt Ausztriában, és ez ekért a dollárokért, ahogy mindannyian emlékszünk, Gorenje hűtők, mikrohullámú sütők érkeztek, amelyek egyébként beérkezhettek volna normális importforgalomban is, az akkori szabályok azonban nem tették lehetővé, viszont jelentős devizamennyiség elhagyta a kkor is az országot. Sajnos, ma már a kormány ha akarna, sem tudna mindent korrigálni. Hiszen például a dohánytermékek többlet jövedéki adóztatását úgy vállalta be a csatlakozási tárgyalások során, hogy tudta, mindenképpen tudhatta, hogy például Szlovákia nem teszi ezt - mi nem vállaltuk be, ti meg
