Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BOROS IMRE (független): - ELNÖK (Harrach Péter): - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
1400 betettétek. Ha ez így van, akkor nyilvánvalóan a szomszéd országba fognak majd dohánytermékekért menni. Nem véletlen, hogy azóta dohánygyárak zártak be Magyarországon, elég sok embert ebből a szektorból elküldtek , a Szabolcsban megtermelt dohány nem kell senkinek, a magyarok szlovák, román, ukrán gyártású cigarettákat füstölnek. Kevés vigasz ezzel szemben, hogy a tévéhíradók szenzációs dohánycsempészfogásokról tudósítanak. Nem kalkulált meglepetés érte a kormányt az importáfa területén is. Az uniós tagok között ugyanis az áruk áfa nélkül mozognak. Az áfát az érkeztetési ország eladói szedik be, majd azután befizetik az államkasszába. Korábban ez nem így volt, hiszen a határon a vámkezeléskor a vámmal növelt importé rtékre kivetett áfát a magyar kereskedőknek be kellett azonnal fizetni. Az Unión belül határellenőrzés nincs, ezért az állam most sokkal később jut a pénzéhez. Egyébként ez más országokban is így van. Kettős szabály érvényesül tehát: a belföldiek közötti t ranzakciók áfáját már a számlakibocsátáskor be kell fizetni, míg import esetén az állam csak az eladó után örülhet a pénzének; az eladó beszedi a pénzt, aztán befizeti. Ez a helyzet arra ösztönzi a belföldi forgalmazókat - már amelyik teheti , hogy ha leh et, akkor külföldiesítse az árut, legalábbis papíron mászkál ideoda… ELNÖK (Harrach Péter) : Letelt az idő. DR. BOROS IMRE (független) : …és ezután fizessen. Itt is egy egységesítésről lenne szó. Sok ilyen apró példa van, amelyek azt jelzik, hogy sajnos nem vettük figyelembe, hogy egy egységes, nagy gazdasági térben vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tehát most szünetet rendelek el, szűk fél órát, tehát 35kor folytatjuk az ülést. Köszönöm szépen. (Szü net: 14.08 - 14.39 Elnök: Harrach Péter Jegyzők: Béki Gabriella és dr. Vidoven Árpád) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Először kétperces felszólalásra adom meg a szót Márton Attila képviselő úrnak, Fideszfrakció. MÁR TON ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások között Kovács Tibor képviselő úr mondott néhány olyan dolgot, amelyre úgy gondolom, nagyon röviden mindenképpen reagálni kellene. Azt mondta, hogy a csa ládi adókedvezményt azok is igénybe vehetnék, akik nem fizetnek adót. Ez egy újfajta konstrukció - gondolom, a képviselő úr majd ki fogja fejteni pontosan, hogy ezt a negatív adót hogyan képzeli el. S volt egy olyan kijelentése, hogy a kormány adómentesség et garantál a minimálbérből élőknek. Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem a kormánynak is, meg önöknek, kormánypárti képviselőknek is be kellene már fejezni a minimálbérből élők, az egyébként is keveset keresők hitegetését. Szóval, amikor a kormány egyszer azt nyilatkozza, és ezt ön is említette, hogy nem kívánja kormányzati hatáskörbe vonni a minimálbér megállapítását, hanem a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás kérdése lesz a minimálbér (Gőgös Zoltán: Így van.) , ebben az esetben, tessék megmondani : hogyan lehet a különböző minimálbérekhez adott esetben hozzáigazítani az adómentességet és az adókedvezményeket? A legtisztább az lenne, ha a kormány világosan deklarálná, hogy milyen mértékben kívánja a minimálbéreket megemelni, és ahhoz milyen mértékű