Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
139 nő a jogbizonytalanság, és végső soron sérül a jogállamiság elve. A jogállam megvalósítása folyamat, és ebbe a folyamatba tartozik a demokratikus jogállam közigazgatásának megt eremtése is. Kétségtelen, hogy a közigazgatás helye, szerepe, funkciói, feladatai, szervrendszere a megváltozott gazdaságitársadalmi rendben napjainkban politikailag nagyobb jelentőséggel bírhatnak, mint a közigazgatás eljárási rendjének átfogó felülvizsg álata és megfelelő újraszabályozása. Az eljárási reformhoz nem kötődnek hangzatos jelszavak, ám jelentőségük mégsem csekély. A lakosság szinte naponta találkozik a közigazgatással a különböző ügyek intézése során, így a szakszerűség igénye, az eljárás egys zerűsítése, az ügyfél kiszolgáltatottságának csökkentése, a jogorvoslati rend reformja, a végrehajtás korszerű szabályozása fontosságában cseppet sem marad el a szervezeti reform mellett. Sőt, könnyen belátható, hogy a közigazgatás javítása érdekében tett eljárási szabályok korszerűsítése a polgárok jelentős részét érinti, mindennapjainkban joggyakorlatát segíti, így a szabályok tökéletesítése elemi érdekünk. A társadalmi viszonyok változása következtében mára már gyökeresen átalakult a közigazgatás intézmé nyrendszere, ám az eljárási rend változatlan maradt. A közigazgatási eljárás korszerűsítésére 1992 óta voltak kormányzati törekvések, és elmondható, hogy a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat nem rohammunkában készült, kellő idő volt az úgynevezett minőségi jogalkotás jegyében a közigazgatási eljárás teljes körű felülvizsgálatát és újraszabályozását elvégezni. Gyakorló polgármesterként is támogatom azt a törekvést, amely olyan eljárásjogi szabályok megoldásának kidolgozására irányult, melyek kiszámíthatók, st abilak, és elkerülik a folyamatos módosítást. El kell ismerni, hogy a jelenlegi törvényjavaslat kidolgozása széles körű szakmai, társadalmi előkészítéssel zajlott. Konferenciák, szakmai viták, publikációk sokasága, jogtudósok, jogalkotó, jogalkalmazó szake mberek sokasága működött közre a törvényjavaslat megalapozásában. Általánosságban elmondható a törvényjavaslatról, érzékelhető az a törekvés, hogy megfelelően ötvözze a két alapvető érdeket, az ügyfelek és a hatóságok érdekeit. A közigazgatási hatósági elj árás minden szakaszában, az alapeljárásban, a jogorvoslati eljárásban, a végrehajtási eljárásban a közigazgatási hatóság végső soron erőfölényben van az ügyfélhez képest, ami a jogszabály által meghatározott és kijelölt közérdek védelme és érvényesítése sz empontjából helyénvaló dolog. Ugyanakkor nemzetközi kitekintésben is vizsgálva el kell azon gondolkodni, hogy ez a hatósági erőfölény megengedhetné és elbírhatná az ügyfeleknek a jelenleginél szélesebb körű jogait és az ezt szolgáló hatósági kötelezettsége k nagyobb körét. Az európai közigazgatási térben több tagállam eljárási törvénye, valamint az EUapparátus saját közigazgatási eljárására készülő jogszabálytervezetek az ügyféli pozíció radikálisabb megerősítésének lehetséges módjait vázolják fel. A jó ügy intézéshez való alapjog már nem ismeretlen fogalom a tagállami uniós jogalkotásban. Magyarul szólván, mindenkinek legyen joga ahhoz, hogy ügyeit a közigazgatás intézményei, szervei, hivatalai, ügynökségei részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Ez a jog magában foglalja mindenkinek azt a jogát, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések előtt meghallgassák, a személyére vonatkozó nyilvántartásba betekinthessen, hogy az őt érintő döntéseket indokolják, hogy a megfe lelő nyelven írásban fordulhasson a közigazgatási szervekhez. Lényeges elem, hogy az ügyfeleket megillető jogok és szabadságok gyakorlása csak törvényben legyen korlátozható azokban az esetekben, amikor a közérdek és mások jogainak védelme érdekében szüksé ges. Ezért szükséges hangsúlyozni, hogy csak kivételesen, csak törvényben lehet eltérni ezektől az eljárási szabályoktól. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 189 paragrafusból áll, amiből nyilvánvaló, hogy az általános vitában nem lehet minden részletre kiterj edően minősíteni az egyes szabályozási javaslatokat, erről a részletes vitában és a módosító indítványok kapcsán érdemes szólni. Tudom, hogy a többéves előkészítő munkában a közigazgatástudomány és a jogtudomány neves szaktekintéllyel rendelkező tudósai, művelői vettek részt, és a jogalkotásban jártas szakemberek is
