Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
140 számtalan javaslattal gazdagították a törvénytervezetet. Magam is mint gyakorló polgármester és a helyi közigazgatás vezetője sokrétű tapasztalattal rendelkezem a közigazgatási hatóság és az üg yfél kapcsolatának problémáiról, a kölcsönösnek mondható bizalomról vagy éppen ennek hiányáról. Sokszor kérik számon rajtam a harmincnapos határidőt, akkor is, amikor nem ezek az eljárási határidők érvényesek. Sokszor kérik tőlem, hogy bíráljam felül a hat ósági döntést, hiszen én vagyok a polgármester, és nem értik, miért nem tehetem, illetve miért nem teszem. Sokszor nem értik meg a jogkövető polgárok, hogy miért tart például hatnyolc hónapig a parlagfű irtására való kötelezettség végrehajtása. Hozzátesze m, én sem értem, hiszen régen okafogyottá válik az intézkedés, mire az végrehajtható lenne. Sokszor kapunk jogosnak mondható kritikát azért, mert a jelenlegi ellentmondásos szabályozás miatt nem tudunk törvényes döntéseknek érvényt szerezni, és nem tudjuk megakadályozni, vagy csak hosszas jogi procedúrával tudjuk bizonyítani a joggal való visszaélést. Vagy: magam is vagyok mint önkormányzat képviselője ügyféli pozícióban. S higgyék el, nem értem, hogy az általam benyújtott engedélyezési kérelemre több mint egy éve miért nem nyilatkozik az egyik szakhatóság, ezért az önkormányzati beruházás megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket nem tudjuk megszerezni. S lehetne tovább sorolni a példákat. Ezért is, de a demokratikus jogállam értékeinek védelme érvényes ülése érdekében is fontosnak tartjuk, hogy az alkotmányos alapjogoknak és a jogállami alapelveknek megfelelő, azt tiszteletben tartó és érvényesítő közigazgatási eljárásjogi törvény szülessen. Vagyis érvényesüljön a törvényesség, az elfogulatlanság, a tisz tességes eljárás, az ésszerű határidőn belüli döntés, az ügyfélnek okozott károk megtérítéséhez való jog, az objektivitás, az arányosság, a szerzett jogok védelme, a nyitottság, a tisztesség, az udvariasság. Legyen tilos és szankcionálható a joggal való vi sszaélés, a hatáskörrel való visszaélés, az adatok jogosulatlan felhasználása, a titoksértés, és sorolhatnám tovább. A most tárgyalt törvényjavaslat ezen elvárásoknak és követelményeknek alapvetően megfelelő megoldási javaslatokat tartalmaz, melyek - a Mag yar Demokrata Fórum megítélése szerint - tovább finomíthatók és pontosíthatók. Csak jelzésszerűen említeném: az ügyintézési határidők szabályozásánál a nem vitathatóan jogosnak tűnő, a kiskorú ügyfél esetén soron kívüli, de legkésőbb tizenöt napon belüli d öntéshozatal felveti, hogy a jogalkalmazó szervnél megvane ennek a személyi feltétele, illetve az anyagi jogi szabályokkal harmonizále; biztos, hogy létszámbővítéssel jár. Vagy: a jogalkalmazói pozícióból felvethető, hogy a szakhatósági közreműködés felü gyeleti szervnél való feljelentés általi kikényszerítése mennyire életszerű, és a valóságban nem járe az elsőfokú hatóság pozícióinak, a társszervként való együttműködésnek a negatív hatásaival. Hogy érthető legyen, például az építési engedélyezési eljárá sban több szakhatóság is közreműködik. A törvényjavaslat 45. §a szerint, ha a szakhatóság a számára meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a felügyeleti szervhez kell fordulni. Kérdés, hogy az így feljelentett szakhatósági ügyintéző milyen retorzi ókat fog a többi ügyben egyébként jogszerűen eljáró elsőfokú közigazgatási szervvel szemben alkalmazni. Érdemes lenne megfontolni, hogy a jelenlegi szabály maradjon érvényben, vagyis ha a szakhatóság az előírt határidőben nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Kritikus pontnak tekinthető a törvényjavaslat VIII. fejezete, amely a végrehajtásról szól. Most nem is elsősorban a szabályozási megoldásokról szólnék, hanem arról, hogy a majdan létrehozandó végrehajtó szervezet - a 131. §ban van - személyi állománya, létszámszükséglete, pénzügyi és infrastrukturális forrása ismeretlen. A törvényjavaslat ugyan ezt 2008tól kívánja bevezetni, de addig is valakinek, például az önkormányzati hatóságoknak a végrehajtást működtetni kell, másrészt, h a ehhez megint nem lesz módjuk, nem lesz 2007ben állami forrás, akkor megint elhalasztjuk, teszem fel a kérdést. (11.40)