Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FARKAS IMRE, a számvevőszéki bizottság előadója:
1376 nagyon röviden summázva talán úgy lehetne megfogalmazni, ellenzéki képviselőként azt láttuk, hogy az álla mháztartás bevételeinek a gyarapítása volt az elsődleges és mindenek feletti szempont, ami lényegében minden más érvet nélkülöz és háttérbe szorít. A már benyújtott költségvetési törvény számaival együtt az látható, hogy a kormányt igazából egy cél vezérel te, mégpedig a minél nagyobb bevételgyűjtés, hogy az eladósodottságból következő nehéz költségvetési helyzetet és finanszírozást valamilyen módon enyhíteni tudja. Ennek alátámasztására csupán egy mondatot szeretnék idézni Parragh Lászlótól, akit a gazdaság i életben nagyon sokan ismernek. Ő azt mondta, hogy az elkövetkezendő évben 100 milliárdos nettó tehernövekedéssel kell számolniuk a vállalkozásoknak. Amikor a kezünkbe vettük ezt a törvényjavaslatot, és nemcsak egyegy részterületet vettünk górcső alá - m int ahogy az előző szakbizottságok beszámolóiból kiderült , hanem globálisan vizsgáltuk az egész adótörvénycsomagot, akkor arra a megállapításra jutottunk, hogy Parragh Lászlónak igaza van. Ennek alátámasztására engedjenek meg néhány példát, amelyek termé szetesen felvetődtek a bizottsági vita során is. A személyi jövedelemadóváltozásnál - nem véletlenül mondok változást és nem csökkentést - az látható, hogy a kormány máshova helyezi a hangsúlyt, és az adósáv változtatásával pontosan az igazán rászorultak jövedelmi viszonyait nem fogja lényegesen változtatni és javítani, hiszen a 80 ezer forintig kereső kategóriában mindössze 720 forint/hó lesz az a jövedelemnövekedés, amelyet egyegy kereső a hónap végén a borítékban vagy a folyószámláján növekedésként tap asztalhat. Elfogadhatatlannak tűnik számunkra az is, hogy a már oly sokat emlegetett átlagkeresetek becsússzanak a 38 százalékos, tehát a legmagasabb adósávba. Úgy gondoljuk, ha a kormány valóban az alacsony és középkeresetűeket kívánja támogatni, akkor ez en egy módosító javaslattal mindenképpen változtatni kell, de így, a beterjesztett formában ez számunkra elfogadhatatlan. Szintén nem értettük és ma sem értjük, hogy miért kell például a tankönyvtámogatás vagy a munkavállalóknak juttatott utazási és bérlet támogatás 50 százalékát adóalapnak tekinteni és megadóztatni. Nem értettünk és ma sem értünk egyet a regisztrációs adó növelésével, azt pedig különösen értetlenül fogadjuk, hogy a motorkerékpárokra miért kell regisztrációs adót bevezetni, ha nem a bevétel maximalizálása volt az egyetlen szempont, ami a kormányt az adótörvények beterjesztésekor vezette. Szintén nem tudjuk elfogadni az adókedvezmények olyan mértékű csökkentését, amit a kormány tervez, hiszen meggyőződésünk, ha valaki igazából rászoruló és adó kedvezmény igénybevételére van lehetősége, akkor - ha a kormány és a kormánypárti képviselők nem is kívánják többletjövedelemmel támogatni ezeket a családokat - legalább az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét kell megtartani, nem pedig szűkíteni. Hogy csak egyetlen példát említsek, hátrányos helyzetbe kerülnek azok a magánszemélyek, akik gondoskodni szeretnének magukról, mivel a különböző megtakarítások esetében igénybe vehető összevont adókedvezmény mértéke 100 ezer forintra csökken. Így bizony le sznek olyan megtakarítási, életbiztosítási és egyéb formák, amelyek után egész egyszerűen nem lehet majd adókedvezményt igénybe venni. Mindezek említése után alakult ki az ellenzéki képviselőknek az az álláspontja, hogy ezt a törvénytervezetet ebben a form ában általános vitára alkalmatlannak tartják. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, a számvevőszéki bizottság előadójának. FARKAS IMRE , a számvevőszé ki bizottság előadója : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság hagyományai szerint az adótörvények egészét nem szokta górcső alá venni, hanem csak azokat a részeket, amelyek a hatáskörébe tartoznak. Úgy ítélte meg a b izottságunk, hogy most egyetlenegy ilyen paragrafus
