Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
138 az anyanyelvhasználat joga. A jelentős terjedelmű szabályozást tartalmazó törvényjavaslat elfogadásával - az alapelveken túl - egy har monizált eljárásjogi gyakorlat születhet. Tisztelt Országgyűlés! Tudnunk kell, hogy a feladatokat nem lehet közmegegyezés alapján ellátni. Itt szabályokat kell követni, mégpedig egységesen értelmezhető szabályokat, és azokat persze érvényesíteni kell, a fe ntebb ismertetett alapelvekkel összhangban. Ezen a ponton érdemes szólni az emberi tényezőről is; a hétköznapi mindennapos ügyintézés során beszerzett sajátos élményeinkre, a jó és a rossz példákra egyaránt gondolok. Tegnap az Országgyűlés önkormányzati bi zottsága előtt dr. Tóth Zoltán beszélt arról, hogy közel százezer köztisztviselő átprogramozására lesz szükség. Erre forrásokat kell majd elkülönítenünk a jövő évi költségvetésben. Most a szóhasználat mellett ellépve, az én értelmezésben ez messze többet j elent a köztisztviselők felkészítésénél, messze többet jelent, mint hogy a joganyagot megtanulják a köztisztviselők. Arra van szükség, hogy el is sajátítsák azt, mégpedig a fentebb már említett törvényi alapelvek elsajátítására gondolok, az elsajátítás mel lett az érvényesítésére a mindennapokban, a hivatali gyakorlat során. Tudjuk, hogy az ország különböző településein eltérő eredményességgel, hatékonysággal működnek a hivatalok. Van, ahol a forráshiány miatt létszámgondok vannak; van, ahol pedig a kvalifik áltsággal van probléma. Ezek a gondok általában a kisebb településekre jellemzők. Sok helyen nincs meg a megfelelő számú, felkészültségű köztisztviselő. Van, ahol rendelkezésre áll a szükséges létszám, de a hivatalszervezéssel, a hivatalirányítással vannak gondok. És természetesen vannak olyan közhivatalok az önkormányzatoknál és egyéb helyeken, amelyekről elmondhatjuk, hogy a köztisztviselőink hatékonyan, jól látják el a feladatukat. Önmagukban tehát nem a törvények bírnak mindenható erővel, mégis megterem tik az állampolgári ügyintézés hatékony és az állampolgárok számára is számon kérhető, e tekintetben garanciákat nyújtó jogszabályi hátterét. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat nem pótolja a közigazgatás átfogó reformját. Nem ad választ a területi államigazgatás széttagoltságából fakadó problémákra, ellentmondásokra. Tegyük hozzá, ez nem is volt célja ennek a javaslatnak, nem is kellett, hogy célja legyen. Kimondhatjuk ugyanakkor, hogy közigazgatásunk modernizálásának fontos állomásához érkeztünk e nnek a törvényjavaslatnak a vitájával és elfogadásával. Egy közel 190 paragrafusból álló törvényjavaslatot tárgyalunk, így érthető, hogy az érdemi szakmai vita fel fog tárni olyan elemeket, amelyek módosításra szorulnak. Magunk is látunk ilyeneket az előte rjesztésben. Ezzel együtt a Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében ennek a jelentős joganyagnak az elfogadására buzdítom képviselőtársaimat. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Most megadom a szó t Gémesi György képviselő úrnak, aki a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának álláspontját ismerteti. (11.30) DR. GÉMESI GYÖRGY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Belügyminiszter Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk l évő T/10527. számú törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól egy nagy jelentőségű törvényjavaslat, a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint ennek valóban aktuális a tárgyalása. Az is hozzátartozik az igazságh oz, hogy egy nagyon széles körű előkészítés, egyeztetés előzte meg, mielőtt az Országgyűlés asztalára került. Tisztelt Ház! Amikor elmegyek valamely országba, akkor nem azt vizsgálom, hogy jóke ott a törvények, hanem azt, hogy végrehajtjáke a meglévőket - mondta Montesquieu, akinek e gondolata alighanem időszerű. Ha a polgár nem tapasztal következetes jogérvényesítést, ha nem érzi jogai védelmét, ha azt látja, hogy nincs következménye a mulasztásnak, a jogsértésnek, ha szabadon lehet dönteni arról, hogy t eljesítjüke a kötelezettségeinket vagy sem, akkor romlik az emberek jogtudata,
