Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója:
1369 versenykép ességet elősegítő tényezők közé sem biztos, hogy be lehet sorolni a részvénytársaságok vagy a korlátolt felelősségű társaságok cégbejegyzési illetékének növekedését. A külön adózó jövedelmek esetében megemlítésre került mind az osztalékból származó jövedel meket sújtó adó, mind az árfolyamnyereségből származó jövedelmek adójának növekedése. Megfogalmazódott egy olyan álláspont is, amely szerint az árfolyamnyereségadó külön hátrányos helyzetbe hozza a magyar befektetőket, mert a forgalom 75 százalékát lebony olító külföldiek továbbra is 510 százalékos adót fognak fizetni. A versenyképesség esetében azért a vállalkozók terheinek növekedése sem biztos, hogy pozitív irányba mutat, hiszen a 4 százalékos munkaadói járulék új járulékfizetési kötelezettségként jelen ik meg. (11.30) Volt egy különösen érdekes része ennek a törvényjavaslatnak, és akkor ez már a speciális észrevételek műfaja, ifjúsági szempontból mintha egyfajta iskolaadó bevezetésére kerülne sor, hiszen tartalmazza a javaslat azt, hogy az ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, illetve a hallgató gyakorlati képzésére kifizetett juttatásának a minimálbér 50 százalékát meghaladó része nem lesz adómentes. Ez különösen akkor érdekes, ha tudjuk, hogy a törvényjavaslat tartalmazza azt, hogy viszont adómen tes lesz az előzetes letartóztatás alatt munkát vállaló magánszemély bevétele. Ha ezt a kettőt összehasonlítjuk, akkor, azt gondolom, egy nem túl iskolabarát, nem túl tanulásbarát kormány képe rajzolódik ki előttünk. Persze, aztán a bizottsági ülés további részében tisztáztuk azt, hogy csak egy pontatlannak tűnő megfogalmazás miatt eshetett az ösztöndíj is ebbe a kategóriába, és ígéretet kaptunk az előterjesztő részéről ezen szakasz egyértelművé tételére. Néhány sporttémában megfogalmazott javaslatot is elm ondtunk a bizottság ülésén. Továbbra is kíváncsian és várakozással várjuk azt a szándékot, hogy a sportszerek vásárlását majd mikor segíti a kormány adókedvezményekkel, mint ahogy tette azt korábban a számítógép vagy a digitális kamera esetében. Tavaly az amúgy is nehéz helyzetben lévő sportegyesületeknek újabb terhet jelentett a sportszolgáltatások áfájának 12 százalékról 25 százalékra növelése. Idetartoznak például a nevezési díjak is, ami azért furcsa, mert az államnak ez gyakorlatilag semmilyen terhet n em jelent, ez egy szervezési költség, ehhez képest azért ezen is mintha élősködne az állam. Ha már egy ötletet szabad adni, felvetettük a bizottság ülésén azt, hogy abban az esetben viszont nem állnánk ellen az illetékek növelésének, ha ezt olyan esetben v etnék ki, amikor például egy sportpályát minősítenek át olyan területté, ahol aztán benzinkút vagy plaza épül. Ez nem biztos, hogy az egészséges nemzedék irányába mutat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : M ost megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a társadalmi szervezetek bizottsági előadójának. BÉKI GABRIELLA , a társadalmi szervezetek bizottságának előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi szervezetek bizottsága október 6án tárgyalta meg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítását. Ebben a bizottságban bennünket természetesen mindenekelőtt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló '96. évi CXXVI. törvény tervezett módosítása érdekelt, becenevén, röviden az úgynevezett 1 százalékos törvény. Lényegében két kérdés váltott ki izgalmat a bizottságban, ezekkel kapcsolatban fogalmaztunk meg feltételezéseket, illetve kérdéseket az előterjesztő felé. Az egyik mindjárt az 1 százalék várható odairányításának a létszámával kapcsolatos. Hiszen eddig az volt a tapasztalat, hogy vagy önadózó volt az ember, és akkor nagy valószínűséggel gondot fordított arra a kis cédulára is, vagy a munkáltató készítette el helyette ezt a bevallást, és akkor már egy külön utat jelentett neki, egy külön aktivitást igényelt tőle, hogy rendelkezzen az 1 százalékos lehetőségben.
