Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1368 A terv ezet elfogadásával 2005től a személyi jövedelemadó Magyarországon kétkulcsossá válik, és ezzel több mint 100 milliárd forinttal marad több az emberek zsebében. Megfogalmazásra került a bizottsági ülésen, hogy a 18 és 38 százalékos kulcsok bevezetése a leg nagyobb adócsökkentést az átlagos és az átlag alatti jövedelműeknek jelenti. Nyilvánvalóan ezen változások közvetve, illetve közvetlenül Magyarország versenyképességét és gazdasági fejlődését mozdítják elő, hiszen ezen adócsökkentés jelentette többletbevét ellel - nyilvánvalóan a háztartásokra gondolok - az Európai Unió relációjában az alacsony lakossági megtakarítások fejlesztésére adhat ez lehetőséget. Ifjúsági szakbizottságként ifjúsági vetületében ezen törvénynek megvizsgáltuk a munkáltatói járulékterhek célzott csökkentését. Nyilvánvalóan itt a pályakezdő fiatalok, gyermeknevelésből visszatérő szülők elhelyezésének jövőre bevezetendő különböző kedvezményeiről esett néhány szó; konkrétan az, hogy kilenc hónapig mind a pályakezdő fiatalok, akik a 25 éves é letkorukat még nem töltötték be, illetve a gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő édesanyák - illetve most már mondhatjuk azt is, hogy édesapák , akik munkát vállalnak, ezek munkaadói, munkáltatói járulékkedvezményben, méghozzá 50 százalékos járulékk edvezményben részesülnek. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy az adókulcsok csökkentése igazságosabbá teszi a lakossági személyi jövedelemadóterheket, javítja a vállalkozások versenyképességét, a benne megfogalmazott adópolitika számos eszköze - mint amit említettem is, a célzott járulékcsökkentés - a foglalkoztatás növekedését ösztönzi, így a bizottságunk többsége természetesen általános vitára alkalmasnak tartotta. További tárgyalásra ajánlom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELN ÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Szijjártó Péter képviselő úrnak. SZIJJÁRTÓ PÉTER , az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem okozok nagy meglepetést itt a parlamentben azzal, ha azt mondom, hogy az ifjúsági és sportbizottság ellenzéki tagjai viszont nem tartották általános vitára alkalmasnak az előttünk f ekvő törvényjavaslatot. Kifogásainkat és kérdéseinket két kategóriába lehet sorolni. Egyrészt az általános észrevételek és az általános kérdések mellett megfogalmazódtak a bizottsági profilba tartozó és döntően a sport területét érintő javaslatok, kérdések és kifogások is. Bár a bizottsági ülésen a javaslat előterjesztője köztisztviselőként is gyakran hangoztatta az igazságosságot, versenyképességet és hasonló jelszavakat, azért azt gondolom, hogy bőven van olyan rendelkezés és javaslat a jövő évre vonatkoz ó előterjesztésben, amely ezen jelszavakkal meglehetősen ellentétes irányba mutat. A bankadóról, a pénzintézeteket sújtó adóról már sokan sokszor sok mindent elmondtak. Az azonban mindenképpen említésre méltó, és szükséges is beszélni róla, hogy ez a javas lat leginkább azt az 1700 takarékszövetkezetet sújtja majd, amelyek egyáltalán nem részesültek vagy csak nagyon kis mértékben részesültek a lakáshitelezésből és a lakáshitelezésből adódó bevételekből, hiszen kormányzati oldalról rendszeresen hangzik el az az indokolás, hogy azért szednek be több milliárd forintot most majd a pénzintézetektől, mert extra jövedelmük származott az állami kamattámogatással segített lakáshitelezésből. Nos, a takarékszövetkezetek ebből viszonylag kicsi részt hasíthattak ki, így ő ket elég nagy veszteség fogja érni. Már ott, a bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy ha nem kívánnak ellenzéki képviselőknek hinni, nem kívánják az ő véleményüket elfogadni, akkor már legalább egy szakmai testület, például az IPOSZ véleményét igazán figyele mbe vehetnék. Az igazságossággal mindenképpen szembe menőnek tartottuk az, hogy az illetékterhek általában vagy átlagosan 60 százalékkal növekednek, így azt lehet mondani, hogy az olcsó állam víziója mára csak elképzelés, mára csak álom marad. A
