Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GAZDAG JÁNOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZŰCS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
1366 GAZDAG JÁNOS , a szociális és családügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság október 6án tárgyalta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényjavaslatot. Igazán nagy vita nem alakult ki, de a feltett kérdések és azok megfogalmazása érezhetővé tette, hogy a két oldal között komoly nézetkülönbség van a törvényjav aslatot illetően. A kérdések alapján az első érzése az volt az embernek, hogy ellenzéki képviselőtársaink nem tanulmányozták kellőképpen a törvényjavaslatot. Én azonban mégis arra a következtetésre jutottam, hogy a törvényjavaslatnak nincs olyan hiányosság a, amelynek a felemlítésével kellőképpen borzolni lehetne a választók idegeit, így azután csúsztatásokkal próbálták elérni a hatást. Néhány példa ezekre a felvetésekre: az iparűzési adó duplájára emelése az önkormányzatokra és a vállalkozásokra is káros ha tással lesz. Pedig a szóbeli előterjesztésben elhangzott, hogy a helyi adók esetében a tételes adóknál van lehetőség 50 százalékos eltérésre. Az iparűzési adó esetében pedig duplájára emelhető az az összeg, amelyet a nyereségadóból le lehet írni, tehát a l eírás lehetősége nő a duplájára, nem pedig az adó. A következő: mire használja a kormány az adókedvezmények változtatásából eredő többletbevételt, mi ennek a 2005ös hatása? Azt mindannyian tudjuk, hogy az adókedvezményeket az adóbevallással egy időben leh et visszaigényelni, ezért ennek 2005re vonatkozóan nincs hatása. A másik érdekes megjegyzés, miszerint a 26 százalékos kulcs megszüntetése negatív hatású a közepes jövedelemmel rendelkezők számára, mert a 18 százalékos után egyből a 38 százalékosba kerüln ek. Erre egyértelmű a válasz: ha az eddigi 26 százalékos kulcs helyett 18 százalékkal kell adózni, az hátrányt semmiképpen nem jelenthet, hiszen ennek alapján 150 ezer forintos havi jövedelem esetén nettóban, a 2004es szabályok érvényessége idején 95 ezer 333 forintot kap az adózó, a 2005ös szabályok esetében majd' 100 ezer forintot. A kettő különbsége: 4667 forint havonta - ennyi megtakarítás lesz tehát az adóból, ami 4,9 százalékot jelent. A 38 százalékos adósáv csak 1 millió 500 ezer forint éves jövede lemhez tartozik, a megtakarítás, évi 56 ezer forint, minden esetben jelentkezik. Több képviselő támadta a telefonadó bevezetését is, erről már többen elmondták itt a véleményüket, hogy tulajdonképpen telefonadó most is van. Tehát nem a bevezetése, hanem an nak a szabályozása, csökkentése történik az új törvényjavaslatban, ugyanis a mostani rendszer elszámolása bonyolult, az adóhatóság általi ellenőrzése esetleges. Ezentúl csak akkor kell adózni, ha ezt a törvény említi, mint ez esetben a mobiltelefonokat; te hát a vezetékes telefonok nem adóznak. Több szempontot figyelembe véve az új javaslat az, hogy a használat költségének 50 százaléka az adóalap, tehát lényegesen egyszerűbb lesz ennek a kiszámítása. Miután a felvetésekre adott válaszok meggyőzőek voltak, a vita végén 11 igen szavazattal, 10 nem ellenében a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A szociális bizottságban megfogalmazódot t kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak. SZŰCS LAJOS , a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az a furcsa helyzet áll elő, hogy ha hallották az előbb a többségi véleményt, akkor abban csupán az ellenzéki képviselők kérdéseire adott vagy nem adott válaszokat hallhatták. Ez pedig azért történhetett, mert kormánypárti képviselőtársaim nem nagyon intéztek kérdéseket az adótörvényekkel kapcsolatban. Ezt mi l ehet, hogy annak tudjuk be, hogy túlságosan sokat tudnak már erről a dologról, mi pedig sajnos kevés információval rendelkezünk a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban.
