Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GYAPAY ZOLTÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1362 Természetesen fontos, hogy az adót be is hajtsák, ne lehessen mód elkerülni, ezért egy új adófizetési pont beiktatása azt biztosítja, hogy ne maradjon kiskapu. Nyilvánvaló, mindenkit érdekel, fontos rögzíteni, hogy az energiaadómértékek emelésére 2005ben nem kerül sor, és számos adminisztratív egyszerűsítést is tartalmaz. Hozzávetőleg az áfabevallás határidejével hozza összhangba a javaslat az energiaadózás kérdéseit. Ami a másik zöld adónemről, a környezetterhelési díjról mondható: erről a 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezik. Ez év január 1jével, illetőleg július 1jétől lépett hatályba, január 1jén a levegő- és vízterhelési díjra, július 1jén pedig a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései. Ezek mindegyikét érinti a beterjesztett törvénymód osító elképzelés. Nyilván fontos, hiszen új adónemről volt szó, új filozófiát is tartalmaz az adónemekről, hogy a gyakorlati tapasztalatok átvezetésre kerüljenek. Ez nagyságrendileg azt is jelenti, hogy a környezetterhelési díjról szóló, eredetileg 27 para grafusból álló törvény mintegy 16 paragrafusát érintik a változások, és néhány új rendelkezés is megfogalmazásra kerül. Mindenképpen fontos, hogy a vízterhelési díj esetében a módosítás bővíti a díjkedvezményekre jogosultak körét azáltal, hogy lehetővé tes zi a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterheléscsökkentő beruházást megvalósító beruházóknál a díj 50 százalékának visszaigénylését. Egyoldalúan bővíti a javaslat a vízminőség megállapításához szükséges mérőeszközök beszerzésének a lehetőségeit, és ho gy ennek legyen kedvezménye, viszont csökkentené a mérték felső határát. Környezetvédelmi megfontolásokból úgy gondoljuk, hogy a korábbi szabályozás jobbnak tekinthető. A javaslat a levegőterhelési díj fizetésénél megszüntetni rendeli a szénmonoxidkibocs átás után fizetendő tételt. Ezt megfontolásra ajánljuk felülvizsgálni, hiszen a szénmonoxidkibocsátás legkisebb mértékével szemben sem gondoljuk elnézően bánni. Ezen megjegyzések mutatják, hogy bizonyos pontosító, a környezeti szempontok általunk is font osnak ítélt érvényesítése érdekében módosító indítványokat is gondolunk benyújtani a törvényjavaslathoz. Ezzel együtt is a törvényjavaslat egésze azzal, hogy az állampolgárok, az adózók zsebében több pénzt hagy, abba az irányba is mutat, hogy több pénz mar adván a zsebben, többet törődhetnek a saját, illetőleg környezetük egészségével. Ennek reményében mind az általános vitára bocsátását, mind pedig az elfogadását javasoljuk a törvényjavaslatnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsor aiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére megadom a szót Gyapay Zoltán képviselő úrnak. GYAPAY ZOLTÁN , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az imént Orosz Sándor, a bizottság többségi véleményének előadója említette, a bizottság a múlt heti ülésén kimondottan a környezetvédelemmel összefüggő fejezeteket vitatta meg az előttünk álló törvényt ervezeten belül. Ezek a fejezetek az energiaadóval, az illetékkel és a környezetterheléssel kapcsolatos fejezetek voltak, amelyen belül igazából érdemi vita a környezetterheléssel kapcsolatos leendő szabályozások körül alakult ki. Ezen belül is konkrétan a vízterhelési és a talajterhelési díjjal kapcsolatosan hangzottak el konkrétumok. Jómagam a vízterhelési díjjal kapcsolatban tettem fel egy kérdést, ami egész egyszerűen úgy szól, hogy az egységdíj mértékét taglaló táblázatból miért került ki a szerves old ószer, amely eddig 1800 forint/kilogramm egységadómértékkel szerepelt a táblázatban, és ezek alapján fizetni is kellett a vízterhelési díjat. Mindannyiunk számára ismeretes a dorogi hulladékégetővel kapcsolatos Dunaszennyezés, amikor toluol és más szerves anyagok kerültek a Dunába, és ezzel ivóvízbázisokat is veszélybe sodortak a szennyezők.
