Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója:
1361 levéltárak, múzeumok, egyéb kulturális intézmények, szervezetek esetében hagyjuk meg ezt a lehetőséget, különös teki ntettel az általuk végzett nagyon fontos munkára. Második pontként a 100 ezer forintos adókedvezményről mint felső határról beszélnék. Nagyon sokat halljuk a kultuszminisztertől, hogy milyen fontos a piac és az állam együttműködése a kultúra támogatásában, milyen fontos a mecenatúra megteremtése. Ennek az egyik jogszabályi háttere az, hogy az adótörvények megengedik az egyéni adományozást, és kedvezményrendszert biztosítanak. Amennyiben, aki adományozni akar egy kulturális szervezetnek, ezután összesen 100 ezer forint erejéig érvényesítheti adókedvezményét, és nem csak a közhasznú szervezeteknek adott támogatást, ezután meggondolja, mennyit ad közhasznú szervezetnek. Könnyen előfordulhat, hogy ezért kevesebb támogatást fog adni közhasznú szervezetnek, kultur ális egyesületnek, alapítványnak. Úgy gondoljuk, hogy ez nem helyes. Nem ösztönzi azt, hogy a mecenatúra, a magánadományozás kiteljesedjen, jól elterjedjen, valóban érezhető segítséget tudjon nyújtani a magyar kultúra szereplőinek. Ezért nem tá mogatjuk, hogy összevonják a különböző adókedvezményeket, például ebbe a kedvezményezetti körbe emeljék a biztosítási adókedvezményeket is, mivel ez az összevonás a kulturális magánadományozást hátráltatja. Harmadik pontként az általános forgalmi adó vissz aigényléséről beszélnék. Sajnálatosan vettük tudomásul, hogy az általános forgalmiadóvisszaigénylés lehetőségének ellentételezése nem történt meg tavaly. A költségvetés ismerete nélkül is az előző év tükrében úgy gondoljuk, hogy a most következő költségve tési évben sem fog megtörténni. Elvonnak több mint 3 milliárd forintot ezzel a lépéssel, ha így hagyják ezt a rendelkezést. A színházak, múzeumok, közművelődési intézmények, művelődési házak, közösségi házak mindmind abban a hátrányos helyzetben maradnak, amibe kerültek ebben az évben, és csak szép ígéret marad az ellentételezés, mert ez nem teljes körű. Úgy látjuk, hogy ez az egész folyamat a kulturális intézmények becsapása. Mindezek miatt ezt az adótörvénycsomagot általános vitára nem tartjuk alkalmasna k. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orosz Sándornak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. OROSZ SÁNDOR , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság az elmúlt heti ülésén foglalkozott az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítás ára beterjesztett törvényjavaslattal, és a kormánypártiak támogatásával és az ellenzék ellenkezésével általános vitára alkalmasnak tartotta. Nem egyszerű egy ilyen törvényjavaslat, hiszen a mintegy 324 paragrafusból álló, 28 fejezetre és záró rendelkezések re osztott, nagy dokumentum 31 törvény módosításával foglalkozik, egyegy törvénnyel külön a paragrafusokban, külön pedig a mellékletekben. A környezetvédelmi bizottság ennek megfelelően elsősorban azokat a kérdéseket vette górcső alá, amelyek a hatásköréb e tartozó ügyeket érintik, ezek pedig nem mások, mint az úgynevezett zöld adók, az ökoadók. Emlékeztetőül: 2003 végén elindultunk az ökoadózás irányába. Azt gondoljuk, ez rendkívül pozitív fejlemény, ezt az értéket fenn kell tartani. S mivel e tekintetben lényegi változást, különösen visszalépést nem tartalmaz a javaslat, ezért mindenképpen támogatásra ajánljuk. Lényegében az energiaadó és a környezetterhelési díj az a két adó, ami az ökoadózás keretei között szót érdemel. Az energiaadóról szóló 2003. évi L XXXVIII. törvény módosítása kapcsán szólni kell arról, hogy változik az adóvisszaigénylési jogosultság, az úgynevezett közvetítő szolgáltatás esetén is lehetővé válik ennek az igénybevétele. Ezáltal a gazdálkodók teljes köre élhet majd ezzel a kedvezménny el.
