Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1351 A közvetlen beruházási támogatások, már az adórendszeren belüli közvetlen beruházási kedvezmények érdemben megvált oznak. Ezeket eddig kizárólag a nagyberuházást megvalósító cégek, értelemszerűen a nagyvállalkozások tudták igénybe venni, most egy olyan többlépcsős rendszerre teszünk javaslatot, ami nemcsak a nagy, hanem a közepes és kisvállalkozásoknál is megadja ugyan ezt a lehetőséget, feltéve, ha a megvalósuló beruházás révén új munkahelyek jönnek létre. Nyilván nagyobb a kedvezmény, mert így tisztességes, így igazságosabb, ha ezt a beruházást, ezt a munkahelybővítést kedvezőtlen adottságú, magasabb munkanélküliségű t érségben valósítja meg a vállalkozó. További kedvezmények ösztönzik a kutatásfejlesztési beruházásokat, részben közvetlenül az adórendszerben. Például ha kutatásfejlesztési beruházást valósít meg egy vállalkozó, az eddig csak nagyberuházásnál igénybe veh ető kedvezmény már kisebb beruházásnál is igénybe vehetővé válik. És ide kapcsolódik az a lépés, ami a korábban elfogadott innovációs járulékról szóló törvény alapján növeli ugyan némileg a cégek befizetési kötelezettségeit, de a törvény erejénél fogva eze k az összegek a vállalkozásoknak visszajárnak, bővítik tehát innovációs célra fordítható beruházásaik forrását. A munkáltatói bérterhek csökkentésének alapvető eszköze 2005ben a személyi jövedelemadó terheinek általános csökkentése, említettem, 100 milliá rd forint. Ez 2 százalékos nettó keresetemelkedést tesz lehetővé. Ennyivel kevesebb bért kell emelniük a vállalkozóknak ugyanannyi bruttó keresetemelkedés eléréséhez. Korrekt számítás mellett, leszámítva ennek társasági adóra gyakorolt hatását is, ez azt j elenti, hogy 120 milliárd forinttal kevesebb béremeléssel, ennyivel kisebb bérköltségnövekedéssel tudják ugyanazt a keresetnövekedést elérni dolgozóiknál a vállalkozások, következésképpen ennyivel javul versenyképességük. Úgy gondolom, ez hatalmas hozzájá rulás a költségvetés részéről a versenyképesebb vállalati működéshez, a jövedelmezőbb pozíciók eléréséhez. Folytatjuk a kormányprogramnak megfelelően a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentését, igaz, nem abban az eredetileg elgondolt ütemben, hiszen erőforrásainkat 2005ben a személyi jövedelemadócsökkentésen keresztüli bértehercsökkentésre koncentráljuk. De a javaslat szerint így is 1200 forinttal havonta csökkenne a tételes eho jövő év novemberétől. Folyik erről a kérdésről egy intenzív vita az Érd ekegyeztető Tanácsban. Itt a szociális partnerek természetesen gyorsabb csökkentést szeretnének, hozzáteszem, én is gyorsabb csökkentést szeretnék. Kérdés persze, milyen ütemben tudunk visszavonulni a közkiadásokban. Felvetődött azonban az ÉTben, és úgy g ondolom, ezen érdemes elgondolkodni, hogy vajon célszerűe minden vállalkozó esetében csökkenteni a tételes egészségügyi hozzájárulást. Nem lennee hasznosabb a gazdaság számára ezt az alacsonyabb bért fizető vállalkozóknál, az alacsonyabb bérigényű ágazat okban, már ott, ahol alacsonyabbak az átlagkeresetek, kezdeni, és ezáltal nagyobb segítséget adni nekik ahhoz, hogy nagyon kiélezett versenykörülmények közepette dolgozzanak? Ilyen vitára mind a parlamentben, mind az Érdekegyeztető Tanácsban kész a kormány . A munkahelyteremtést kívánja segíteni az a kedvezmény is, ami az iparűzési adóban a létszámbővítést támogatja. Világos tehát a szándék, az adórendszer minden eleme úgy változik, hogy ennek révén többen és többet kereshessenek Magyarországon. Természetese n az az érdekünk, hogy ne csak a munkahelyek száma, hanem a gazdaság, a vállalkozások versenyképessége is gyarapodjék. Harmadik elemként célzott kedvezményeket javasolunk bevezetni, megint csak a foglalkoztatás bővítése érdekében; célzott kedvezményeket ot t, ahol a kutatások és a közvélekedés szerint a legnagyobb a foglalkoztatás bővítésének lehetősége, az egészen kis vállalkozásoknál. Ezt szolgálja az a kedvezmény, ami jelentős társaságiadócsökkentésre ad lehetőséget azoknál a vállalkozásoknál, amelyek öt főnél kevesebbet foglalkoztatnak, de bővítik létszámukat. Hasonlóan speciális kedvezmény az, amit a szoftveriparban javasolunk bevezetni, egy, a társasági adóból visszatartható bérkedvezményt annak érdekében, hogy egy olyan területen, ahol a magyar intell ektuális kapacitások kiemelkedően jók, többen dolgozzanak, versenyképesebbek legyenek a magyar vállalkozások. És