Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1352 célzott kedvezmény ott, ahol egyes társadalmi csoportok láthatóan ma hátrányban vannak az elhelyezkedésben. Kik ők? Mindenekelőtt a fiatalok. N emcsak gazdasági érdek, de erkölcsi kötelesség is, hogy segítsük a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését, segítsük őket akkor, ha diplomával próbálnak elhelyezkedni, akkor is, ha szakképesítést szereztek, és persze akkor is, ha ilyen vagy olyan oknál fogva m ég nem szereztek szakképesítést. Ezért a kormány javaslata szerint minden 25 évesnél nem idősebb pályakezdő fiatal, amikor belép a munkaerőpiacra, első munkahelyén munkát vállal, kilenc hónapig 50 százalékos járulékkedvezményt kap, természetesen nem ő, han em az ő jogán a munkáltatója, azért, hogy ezzel is a fiatal pályakezdők foglalkoztatását segítsük. Ezt egyébként ki fogja egészíteni egy külön törvényjavaslat, ami a gyakornoki rendszerről szól majd, és ki fogja egészíteni egy, a közigazgatásban bevezetend ő széles körű gyakornoki rendszer. (10.10) Ugyanígy külön támogatásra érdemes minden kismama, aki gyermeket vállalt, és a gyermekvállalás után vissza kíván térni a munkába, és bizony támogatásra érdemesek azok az 50 felettiek, akik ha elvesztik az állásuka t, mai tapasztalat szerint nehezebben kapnak állást. Lényeges lépésnek tekintem a célzott kedvezmények körében a részmunkaidős foglalkoztatás esetében az ehoarányosítási lehetőséget, hiszen így megszűnik egy ma jelentős ellenérdekeltséget jelentő elem. Sok apró lépés van még az adórendszerben. Vannak lépések, amelyek a kisvállalkozásokat segítik, például az átalányadózás értékhatárának kiterjesztése, azért, mert a kormány érti, hogy nekik milyen problémáik vannak, milyen támogatásokra van szükségük. Ezér t is javasoljuk a munkanélkülisegélyhez hasonló támogatási rendszer bevezetését, ennek persze terhei és költségei vannak a kisvállalkozók részére is. Fontosnak tekintjük az adórendszer stabilitását, tisztelt képviselők, ezért nem változnak a jövedéki adó, az áfa, a környezetterheléssel kapcsolatos adók sem mértékei, sem szabályai. A regisztrációs adó esetében pedig valorizálás és az adóalap számításának pontosítása történik meg. Sok vita volt az illetékekről az elmúlt hetekben, tájékozatlanságon és néha né mi rosszindulaton alapuló vita. Aki ismeri a javaslatot, az tudja, néhány igazságosságot szolgáló elem és néhány, az állam által nyújtott szolgáltatások költségeinek, valós költségeinek megtérítésére irányuló javaslat szerepel a kormány által benyújtottak között. Ami a helyi adókat illeti, érdemi változást nem javaslunk, az önkormányzati döntési szabadságot kívánjuk növelni. Összefoglalva: kik a nyertesei, kik a vesztesei a következő esztendőknek az adózás szempontjából? Úgy gondolom, a válasz világos. Nyer tesek a magyar gazdaság és azok a családok, amelyek átlagos vagy átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek, és “vesztese” az állami működés, azok az intézmények, amelyek nem közvetlenül nyújtanak szolgáltatásokat a polgárok számára; ilyen például a közigazgat ás jelentős része, esetükben nagyobb takarékosság, nagyobb szigor a kiadásokban, ez teremti meg a fedezetét annak, hogy a Gyurcsánykormány valóban az adócsökkentés kormánya legyen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Legelőször megadom a szót Kékesi Tibornak, a költségvetési bizottság előadójának. Parancsoljon! KÉKESI TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója :
