Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1350 keresetemelkedést tesz lehetővé, 2 százalékos nettó keresetemelkedést úgy, hogy ennyi bruttó keresetnövelés terhétől mentesíti a munkaadókat, am ely természetesen azt jelenti, hogy ismét egy jelentős foglalkoztatásbővítő kedvezményt, ösztönzést kapnak a munkaadók. Van egy speciális javaslat a Ház asztalán: egy sajátos javaslat, a bankadó vagy hivatalos nevén a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozás ok kamatkülönbözeti adója. Az adózás egyik alapelve - és ezt én mélyen vallom - az egyenlő mérce. Az egyenlő mérce elvének alkalmazása elvileg nem nagyon indokolja egyes gazdaságbeli szektorok sajátos adózási szabályait. Persze, tudjuk, a kedvezmények mind egyike valami sajátos elbírálást jelent, következésképpen, ha úgy tetszik, diszkriminálja mindazokat, akik a kedvezményt nem tudják igénybe venni, de ezen túl is úgy gondolom: ha a feltételek a gazdaság egyegy szektorában sajátosan alakulnak, olyan okokná l fogva nő meg a jövedelem vagy a jövedelemszerzés lehetősége, ami teljesen független annak a vállalkozásnak a tevékenységétől, számára külsődleges vagy éppen kormányzati vagy jegybanki indíttatású, akkor úgy gondolom, megfontolható - és a kormány ezt a me gfontolást elvégezte , hogy a teljesítménytől független jövedelemnövekedés egy részét az adófizetők javára a költségvetésben átcsoportosítsa. A kormány úgy látja, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében erről van szó a rendkívül magas kam atszint, a lakástámogatási rendszer, a jegybanki tartalékra elhelyezett kamatfizetési szabályok változtatása mindmind hozzájárult ahhoz, hogy a pénzintézeti szektorban - egyébként örömteli módon - hallatlan dinamikus volt az eredmények bővülése. Természet esen a pénzintézeti szektor eredményjavulásának legfontosabb tényezője a bankok hatékonyságjavításra irányuló erőfeszítése. Ez nemhogy nem büntetendő, ez kifejezetten üdvözlendő. Arra kell a bankokat és minden más vállalkozást biztatni, hogy erőteljes lépé sekkel javítsa a hatékonyságot, javítsa a jövedelmezőségét. Itt azonban - úgy gondolom, sikerült ezt meggyőzően világossá tenni - többről is, másról is szó van. Ez a más helyzet ráadásul egy valószínűleg átmenetileg fennálló más helyzet, hiszen a magas kam atszint nyilván nem lehet tartós egy olyan gazdaságban, amelyben az infláció látható módon, fokozatosan és gyorsuló ütemben mérséklődik, akkor célszerű és indokolt lehet egy speciális adó átmeneti bevezetése. A kormány erre tett javaslatot. Természetesen a pénzintézeti szektoron belül is vannak sajátos területek. Ilyen például azoknak a takarékszövetkezeteknek a köre, amelyeknek a jogszabály erejénél fogva kell a következő esztendőkben saját tőkéjüket növelni, ők ebből a kamatkülönbözeti adóból is kedvezmén y útján kapnak segítséget ehhez a feltőkésítéshez. (10.00) Az igazságosság mellett, úgy gondolom, a benyújtott javaslatok világossá teszik, hogy a kormány a programjában megfogalmazott célkitűzésnek, a több munkahelynek, a több és jobban fizető állásnak, a foglalkoztatás bővítésének nemcsak jelszavakban kíván eleget tenni, hanem határozott lépésekkel is. Mit tud tenni a kormány annak érdekében, hogy többen és többet kereshessenek Magyarországon? Mindenekelőtt ösztönöznie kell a beruházásokat és a fejlesztés eket, hogy létrejöjjön több állás, lehetőleg minél inkább jövőbe mutató, jól fizető, magas hozzáadott értéket biztosító állás. Második lehetséges lépésként csökkentenie kell a munkáltatók bérterheit általában, és ha lehetséges, csökkenteni a munkáltatók bé rterheit célzott módon azért, hogy speciális helyzetben lévő társadalmi csoportok vagy vállalkozások esetében is nagyobb legyen a lehetőség, nagyobb legyen az ösztönzöttség a foglalkoztatás bővítésére. Mindennek érdekében a benyújtott javaslatok szerint a ma meglévő beruházási kedvezmények mindegyike fennmarad. Fennmarad így az az egyébként 2003ra átmeneti jelleggel bevezetett kedvezmény, ami 50 százalékos értékcsökkenési leírást tesz lehetővé a gépek és berendezések esetében, fennmarad, mert bevált, haszn osnak bizonyult. Ezen túlmenően új kedvezmények egész sorát vezeti be a kormány annak érdekében, hogy növekedjen a beruházási kedv, a növekvő beruházási kedv új munkahelyek százait, ezreit, tízezreit hozza létre. Ennek érdekében a helyi iparűzési adó, a be fizetett helyi iparűzési adó immár 50 százaléka csökkenti a társaságiadóalapot, ezáltal több beruházási forrás jön létre a vállalkozásoknál.