Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KARSAI PÉTER (MDF):
1326 Megadom a szót tízperces időkeretben, a normál szót kérők sorában Karsai Péter képviselő úrnak, MDF. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, most úgy látom, a türelem rózsát terem igazsága számomra mindjárt érdektelenséget teremt, mert mire a kétperces időkeretben felszólalók elmondták a magukét, már el is mennek, úgyhogy majdhogynem Nyitray képviselő úrnak és államtitkár úrnak fogom elmondani (Iváncsik Imre: Én nagy figyelemmel hallgatom a képviselő urat!) , és természetesen az elnöki pulpitusnak a véleményemet. Szeretném azt mondani, hogy Cato óta mindannyian tudjuk, hogy persze Karthágót el kell pusztítani. Aktualizálva ezt a régi bölcseletet, azt kell mondjam, hogy szeretném kijelenteni, hogy a Magyar Demokrata Fórum is természetesen a sorkatonaság jelenlegi formájának az eltörlésében érdekelt. Ez a kétpercezés tulajdonképpen erről szólt, ho gy azt már azért sokan tudják, hogy mi lesz akkor, ha ezt eltöröljük, azt már kevésbé, hogy egyébként pedig mi következik azután, amikor ezt eltöröltük, hogyan fog az új felálló önkéntes haderő ennek az alkotmányban rögzített feladatának eleget tenni, hogy márpedig a haza védelme is elsődleges kötelessége volna egy magyar haderőnek. Aki látta mostanában a honvédelmi költségvetés jövő évi keretszámait, a 282 milliárd forintot, és arra gondol, hogy ez a GDPnek jó, ha 1,4 százalékát el fogja érni, és ha még e hhez azt is hozzátesszük és vesszük, hogy az önkéntes haderőre történő áttérés számait is homály fedi, akkor tényleg abban bízhatunk, hogy az az 500 felújítandó lakás, illetve az 1500 laktanyai férőhely talán segít ebben a problémában, hogy az a meglévő 27 00 betöltetlen hely is valami módon alakuljon. De tényleg visszatérek a konkrét módosító javaslatomhoz és így a részletes vitához. Az ajánlás 2. pontjában szereplő javaslatomat szeretném megindokolni. Annak ellenére, hogy olvashatják a képviselőtársaim is, hogy a különböző bizottságokban sajnos volt olyan is, ahol az egyharmadot sem kapta meg a támogatottság, ezt nagyon fájlalom, ellentétben a fideszes képviselőtársaim sikerélményével, akik több támogatott javaslatot tudtak tenni, mi, a Magyar Demokrata Fór um ebben bizony némileg röstelkedünk. Pedig úgy gondoljuk, hogy egy nagyon kitűnő és jó javaslatot tettünk a jelzett módosításhoz. Így jelesül a 19. § (3) bekezdésének n) ponttal való kiegészítését szerettük volna pontosabbá, értelmezhetőbbé tenni. Hiszen ha nagyon figyelmesen elolvassuk ezt a pontot, akkor nem másról van szó, mint hogy ez a bizonyos új védelmi, ez a megelőző védelmi helyzet - és itt a “megelőzőre” szeretném tenni a hangsúlyt - egy olyan védelmi helyzet, ami előlegezi azt az állapotot, amik or már látszik valami, ami az ország számára egy veszélyforrás, és ezért tartaná szükségesnek ezt a minősített helyzetet beiktatni. Ezért gondolom én azt, hogy ha nem teszem oda ezt a kiegészítést, hogy márpedig a külső fegyveres támadás közvetlennek nem m inősíthető veszélye esetén állna elő véleményünk szerint ez a megelőző védelmi helyzet; ha ezt a “közvetlennek nem minősíthető szerkezetet” nem teszem bele, akkor azt gondolom, hogy nincs helye ennek a megelőző védelmi helyzetnek, akkor már, ha egy országo t a támadás veszélye fenyeget, egynek van helye, hogy márpedig akkor ott az bizony hadiállapot, és akkor azt a helyzetet kell alkalmazni, ami ma az alkotmányban egyébként erre rendelkezésre áll. Tehát szerettem volna ezzel a módosítással a kormány álláspon tját védhetőbbé tenni, sajnos nem volt rá fogadókészség. Lépjünk tovább a 9. pontban jelzett javaslatunkra! Itt pedig a 70/H. § (2) bekezdésének módosítását javasoljuk, pontosabban: az utolsó mondatot szeretnénk áttenni a (3) bekezdé sbe, ez pedig látszólag egy ilyen értelmező csere, pedig sokkal inkább lényegi dologról van itt szó. Hiszen mi azt mondjuk, hogy ha rendkívüli állapot van, abban az esetben a polgári szolgálat visszaállítása és a polgári szolgálat teljesítése már teljesség gel indokolhatatlan és fölösleges is. Hiszen egy polgári szolgálat intézménye, ha azt a mai fogalmak szerint értjük és vesszük, akkor azért az békeidőben egy teljesíthető, a sorkatonaságot kiváltó forma lehet, de egy háborús helyzetben, egy rendkívüli álla pot idején úgy gondoljuk, hogy erre sem idő, sem pénz nincs, hogy ezt a helyzetet visszaállítsuk. Ezért is mondjuk azt, hogy a (3) bekezdésben a megfelelő helyen már mint honvédelmi munka, kötelezettség
