Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÁGOTA GÁBOR (Fidesz):
1327 jelenjen meg azok számára, akik egyébként a polgári s zolgálatot ma is elsősorban lelkiismereti meggyőződésük miatt nem vállalják. Ez a módosításunk lényege, azt hiszem. Nagyon sajnálom, hogy ez az egyébként kitűnő, pompás javaslatunk nem kapta meg a támogatást, sőt még az egyharmadot sem. Szeretném arra kérn i a képviselőtársaimat így háromnegyed tizenkettőkor, éjfél előtt, hogy fontolják meg, és amikor a végszavazás lesz, esetleg ezt a javaslatunkat próbálják az igen gomb megnyomásával a támogatottak között megjeleníteni. Köszönöm szépen, elnök úr, nem éltem vissza a türelmükkel. Gondolom, kétperceseket sem indukáltam, úgyhogy nemsokára talán befejezhetjük a vitát. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Már csak azért sem, mert nem nagyon van már kinek kétperceseket elmonda ni. Megadom a szót Ágota Gábor képviselő úrnak, Fidesz. ÁGOTA GÁBOR (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen. Ezen késői órán, miután a lelkünket már a kétpercesek amúgy is megedzették, próbálok egy házszabályszerű hozzászólást megejteni. Az ajánl ás 1. pontjáról szeretnék beszélni, amely ezt a bizonyos megelőző védelmi helyzetet definiálja, és azzal foglalkozik. (Dr. Wiener György az ülésterem ajtaja felé tart.) Wiener képviselő úr, ha még egy percet tud várni! (Dr. Wiener György: Maradok!) Az is j ó nekem, ha az ajtóban hallgatja, mert arra szeretnék rávilágítani, hogy mi az a különbség, ami kettőnk között van, a két álláspont között van, ugyanis nem az, amit például ön az előbb olyan plasztikusan elmondott. Azt hiszem, hogy Keleti képviselő úr járt talán a legközelebb ehhez az igazsághoz, amikor a problémát úgy definiálta, hogy mi azt szeretnénk, hogy ne legyen semmiféle minősített helyzet a sorkatonaság visszaállításával kapcsolatban. Ez lényegében igaz. Ha jól emlékszem, akkor ezt kisebbségi vélem ényként el is mondtam, hogy nekünk elsősorban az a problémánk, hogy itt két dolog össze van keverve, az egyik a sorkatonaság megszüntetése, és bizonyos helyzetekben a visszaállítása, és egy olyan új minősített helyzet alkotmányba beemelése, amiről egyelőre nem tudjuk, hogy szükséges vagy nem szükséges. Úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben az önök véleménye sem teljesen tisztázott és egyértelmű, hiszen a metakommunikációból úgy tűnik, mintha az ön által megfogalmazott terrortámadás veszélyének az elhárítás ával, annak a csökkentésével az összes képviselőtársam nem értene egyet. (23.50) Ezért mi megnéztük, hogy mi is lenne a tartalma. Most azon ne vitatkozzunk, hogy a külső fegyveres támadás veszélye mennyire definiált, mennyire nem, fogadjuk el, hogy ez kohe rensen beépíthető az alkotmányba. Akkor nézzük meg, hogy a külső fegyveres támadás veszélye esetén a parlament kétharmadával megszavazott megelőző védelmi helyzetben milyen konkrét intézkedéseket lehet tenni a kormánynak. Ezt önök egy másik törvényben prób álták meg definiálni, ha jól követtem a dolgokat, a honvédelmi törvényben, ahol a megelőző védelmi helyzet bevezetésével összefüggő rendszabályok és intézkedések a 201. §ban vannak definiálva. Nos, ebben valóban vannak olyanok, amelyek összefüggnek a terr ortámadás veszélyével, így speciális terrorelhárító intézkedések bevezetése, levél, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzése, közintézményekre, közforgalmú helyekre a különleges beléptető technikák alkalmazása, ez mind igaz. Viszont ezek az intézkedé sek keverednek olyanokkal, amelyek számunkra nem egészen érthetőek, például az ország területének hadműveleti előkészítése semmi esetre sem tartozik a terrorelhárító intézkedések közé szerény véleményünk szerint. Még sorolhatnám ezeket a példákat. Magyarul , úgy gondolom, hogy azt álláspontot, amit kialakítottunk, és amit, úgy látszik, rosszul próbáltunk kommunikálni az általános vitában, továbbra is úgy gondoljuk, ezért adtuk be a módosító
