Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
1316 Nemcsak az alkotmánymódosítás veszíti egyébként értelmét, hanem az esetben, ha az alkotmány módosítását nem tudjuk közös elhatározással, minősített kétharmaddal elfoga dni, akkor hasonlóképpen az úgynevezett új honvédelmi törvény is okafogyottá válik, hiszen az abban tervezett módosítások azt feltételezik, hogy azt megelőzően van egy olyan zárószavazás, ami kialakít egy bizonyos helyzetet. Azzal szeretném befejezni, az ö nök részéről elhangzott, hogy a kétharmados bevezetése egy ilyen megelőző védelmi helyzetnek, ez bonyolult, nehézkes, egyebek, tehát voltak ilyen bírálatok. Ez csupán megfelelő módszer kérdése, avagy még esetleg, ha szükséges, alkotmánymódosításé is - és e z is megoldható kapcsolódó módosító indítvánnyal , hogy például a Ház intézkedjen arról, hogy ilyen kérdésről a Ház ülését soron kívül hívják össze, és egy napon belül a határozat megszülessen. Ez megint csak akarat kérdése, hogy hogyan fogalmazzuk meg az alkotmányban, vagy a Házszabályban is meg lehet ezt tenni természetesen. Vagyis én úgy gondolom, hogy minden olyan, amit önök felvetnek, hogy problémát jelent, ez csak akarat kérdése, meg kéne tudnunk állapodni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖ K (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most kétperces hozzászólásokra kerül sor. Először megadom a szót Simicskó István képviselő úrnak, Fidesz. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! É n nagyon nagy érdeklődéssel hallgattam Keleti elnök úr véleményét, különösen azt az okfejtést, amikor a jogállami keretekről beszélt. Mindannyian emlékszünk arra, hogy a rendszerváltoztatás időszakában Magyarország mintát keresett arra, hogy hogyan lehet a többpárti demokráciát minél hatékonyabbá kialakítani, a jogállamiságot megteremteni. Mindenképpen kitekintettünk NyugatEurópába, hiszen ott azért évszázados hagyományai vannak ennek, ugyanakkor visszanyúltunk a magyar többpárti demokrácia hagyományaihoz is. Azok a biztonságpolitikai megoldások, amelyeket most önök szeretnének tükröztetni az alkotmánymódosítási javaslataikban, az semmiképpen sem tükrözi sem a nyugateurópai gyakorlatot, sem a magyar többpárti demokrácia hagyományait. Ezért számomra igenig en érdekes dolog az, amikor ön arról beszél, hogy az állampolgároknak egyfajta biztonságot teremtsünk - valóban, egyetértünk ezzel. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy remélem, önök nem úgy gondolják, hogy a NATOtagországokban és az Európai Unió tagországaiban, amelyeknek tagjai vagyunk, mindkét komoly szervezetnek, tehát a NATOban és az Európai Unióban nem adnak biztonságot az ott élő embereknek, fenyegetik őket, a fejük fölött tartják Damoklész kardjaként a fenyegető eszközöket, a kényszer intézkedéseket az adott államok döntéshozói, a végrehajtó hatalom gyakorlói. Tehát én úgy érzem, jó lenne, ha nem generálnánk fölösleges félelmet a magyar társadalom tagjainak a körében. A Fidesz már többször kijelentette, hogy oktalanul semmiképpen sem ak arja visszaállítani a sorkatonai szolgálatot, önök is számolnak azzal, hogy a sorkatonai szolgálatot vissza kell állítani, hiszen erről szól javaslat is. Mi azt mondjuk - és nem kell csúsztatni , hogy a kormány bármikor megtehetné mindezt - a kormány csak akkor tehetné meg, hogyha az országot veszély fenyegetné vagy támadás érné. Nyilvánvaló, hogy ez azért egy kis különbséget jelent, a Keleti elnök úr által elmondottak, a “bármikor” kategóriája, és amit most elmondtam, e között. Tehát a tényleges visszaáll ítás, illetve a mozgósítás lehetőségét ne zárjuk ki. Én bíznék az önök helyében a magyar többpárti demokráciában, oktalanul semelyik kormány sem hozná meg ezeket az intézkedéseket, csak ha nyomós oka van rá, ha az ország biztonsága indokolttá tenné.
