Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
1311 irományban az ajánlásnak először az 5. pontjával kapcsolatos kérdést, ennek a támogatását szeretném indokolni. Előrebocsátom, hogy őszinte csodálkozásunkra, majdhogynem megdöbbenésünkre ezt a java slatot a kormány támogatta. Csak úgy technikailag megjegyzem: kicsit furcsa nekünk, hogy paragrafusonként szétszedték az ajánlásban az egyébként összetartozó, logikailag összefogható módosító javaslatainkat. Ezáltal néhol egy kicsit bizarrnak tűnik így önm agában, elszakítva attól a javaslat, amivel párba volt állítva, de gondolom, akik ezzel foglalkoznak, pontosan értik így is. Ezt csak megjegyzem, hogy a módszert ugyan értem, csak nem értek vele egyet. Nos, visszatérve az 5. pontra, ez szól a határőrség fe gyveres testületként való megtartására irányuló javaslatunk.. - tehát ez szól arról, hogy javasoljuk ennek a fegyveres testületnek a rendvédelmi szervekből való kivonására, pontosabban az oda való nem sorolására. Kicsit bonyolultra sikerült, de végül is er ről szól a dolog. Miért fontos ez? Ez azért fontos véleményünk szerint, és én nem is annyira az elnyerhető uniós támogatás mértéke miatt tartom annak, ez is fontos persze, mert pénz mindenhez kell, többek között a határőrség fenntartásához. De a határőrség nek mint őrző és védelmi feladatot ellátó szervezetnek, alapvető feladata az ország területi szuverenitásának a védelme. Nem lehet a határőrséget kizárólag rendészeti feladatként kezelni, főleg akkor, ha az eredeti terv szerinti állapotot tekintjük, amikor is gyakorlatilag a határ védelmére szolgáló határvadász századok és azokat kiegészítő egyéb erőknek tulajdonképpen a felszámolása és megszüntetése is bekövetkezett volna, magyarul, ott álltunk volna mindenféle komolyan vehető határvédelem nélkül, pusztán határrendőrökként funkcionáló határőrséggel, és ezzel tulajdonképpen a honvédelem egyik legfontosabb célkitűzését hagytuk volna figyelmen kívül. De örömmel tapasztaltuk, hogy a kormány támogatja ezt a módosító javaslatunkat, tehát jó esély van arra, hogy a módosító javaslatokról való szavazáskor itt is fogják támogatni a kormánypárti képviselők. Tehát mondhatjuk úgy, hogy úgy tűnik, egyetértünk. Ez ritka alkalom, de örüljünk neki! Az ajánlás 7. pontja szól arról a problémáról, amit hosszasabban kifejtett Si micskó képviselőtársam, amiben mi tulajdonképpen az egész rendkívüli állapot helyett “vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés döntése alapján” egy hihetetlenül bonyolult és nehezen kibogozható folyamat során bekövetkezik egy helyzet, akko r mi mindent lehet tenni államunk gyanútlan polgáraival, és ez tulajdonképpen azzal van indokolva, hogy ekkor lehetne majd azt a bizonyos felszámolt sorozott haderőt visszaállítani. A vita során több alkalommal is körbe próbáltunk érdeklődni azt, hogy való jában a megelőző védelmi helyzet definícióján igazából mit kell tartalmilag értenünk. A soksok mindenféle meghatározás közül talán egy volt, ami eléggé tárgyszerű és eléggé konkrét volt ahhoz, hogy meg lehetett ragadni a lényegét. Ez arról szólt, hogy tul ajdonképpen a megelőző védelmi helyzet definíciójában szereplő külső fegyveres támadás alatt tulajdonképpen egy terrorista támadást kell értenünk. Wiener képviselőtársam bólogat, rá céloztam az előbb, ő volt, aki ezt a definíciót megtette, amit én elfogado k, hogy egy ilyen dolog lehet, és ez a veszély sajnos egyáltalán nem elméleti, azonban azt most is állítom, hogy ennek a kezelésére ez az új típusú helyzet azokkal a peremfeltételekkel együtt, amit leírtak az alkotmánymódosítási javaslatban, teljességgel a lkalmatlan; mert egy terrorista támadás nem úgy jelentkezik, mint egy hagyományos külső fenyegetéssel kezdődő, más államok részéről megindítandó fegyveres támadás, aminek előjelei vannak, aminek diplomáciai előzményei vannak, amit sok mindennel tulajdonkép pen prognosztizálni lehet. A terrorista támadásnak pont az a lényege, hogy váratlanul, kiszámíthatatlanul, mint egy természeti csapás, úgy jelentkezik. Ezt semmiféle védelmi helyzettel megelőzni nem lehet. Egészen másfajta reakciókra, másfajta szervezeti r endszerre van szükség, ahol az operativitás, a gyors döntés természetesen nagyfokú felkészültséggel együtt az egyetlen, ami sikerrel kecsegtet. (22.40) Tehát ez nem indokolja a bevezetését. A többi, egyéb indok pedig tulajdonképpen teljesen összemosódik a most meglévő, különféle minősített helyzetekben szereplő szituációkkal. Én azóta is
