Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
131 beszerzésére, valamint olyan adatok igazolására, amelyek valamelyik hatósá g jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában fellelhetők. Néhány jelentős változást tartalmaz a javaslat a korábbi szabályozástól eltérően. Ilyen az eljárási határidők betartása, a hatásköri viták elbírálása, a szakhatósági modell további erősítése va gy az adatok igazolásának újabb rendje. Nagyon fontosnak tartom azt a változást, ami az eddig egységesen határozatnak nevezett döntéseket két külön megnevezéssel illeti; megmarad részben a “határozat” szó, ugyanakkor az eljárás során hozott dönté seket végzésnek hívjuk a javaslat szerint. Ez ugyan úgy is felfogható, hogy csak egy megfogalmazásbeli különbség, de ennél sokkal lényegesebb, ugyanis korábban is akkora különbség volt az ügy érdemében hozott határozat és az eljárás során felmerült előző k érdésekben hozott határozatok között, hogy én feltétlenül fontosnak tartottam, hogy ez a különböző elnevezésben is megjelenjen; ugyanúgy egyébként, mint egyéb eljárásokban, polgári eljárásban vagy büntetőeljárásban is tapasztalhattuk. Újrafogalmazza a java slat a határozatnak, illetve a végzésnek a tartalmi elemeit, és újrafogalmazza a jogorvoslati fórumrendszert. Itt egyébként egy korábbi elképzeléssel voltak komoly vitáink. Úgy gondolom, hogy ezek a viták már csak azért is nagyon hasznosak voltak, mert mos t egy logikus, áttekinthető, jó rendszer alakult ki a jogorvoslati fórumrendszer tekintetében. A legfontosabb új elemek között én is említettem és itt fölmerült a vitában már néhány dolog, amiről külön szeretnék szólni. Az egyik ilyen a közvetítői eljárás. Említettem már hozzászólásom elején, hogy számos olyan ügy van, ami emberek nagy tömegét érinti. A nyugateurópai eljárásokban megjelent már korábban ez a lehetőség, és nagyon örülök, hogy nálunk is megjelenik, de nagyon fontos, hogy a közvetítő feladatát ne értsük félre; neki valóban az a dolga, hogy a hatóság és az ügyfél között közvetítsen, hogy tájékoztassa az ügyfeleket, az érintetteket, javaslatokat tegyen. A hatósági szerződés egy olyan új intézmény, amivel kapcsolatban itt elhangzottak bírálatok. A zt hiszem, hogy ezek a bírálatok is inkább az intézmény félreértésén alapulnak. Itt arról van szó, hogy vannak olyan ügyek, ahol bizonyos feltételeket teljesíteni kell, és nem árt, ha ezeket a feltételeket nem a hatóság előírásaként, hanem a hatóság és az ügyfél megállapodásaként rögzítik. Tehát például egy nagy beruházásnál, ahol szükség van olyan kapcsolódó mellékberuházásokra, amelyek pont például a környéken élők jobb életkörülményeit, jogait, életfeltételeit biztosítják, helyes, ha erről egy olyan megá llapodást kötnek, szerződésbe foglalják, ami később számon kérhető és kikényszeríthető. Egy dolgot említenék még ezek között: a méltányossági eljárást. Szerintem képviselőtársaim többsége találkozott olyan ügyekkel, például amikor fogadóóráján megkeresték panaszosok, amikor megvolt már egy közigazgatási határozat, és nem volt lehetőség annak a módosítására például azért, mert nem történt jogszabálysértés, ugyanakkor teljesen jogos érdekei fűződtek az ügyfélnek hozzá. Többek között erre ad módot ez a bizonyo s méltányossági eljárás. Nagyon röviden szeretnék szólni a javaslat talán legjelentősebb újdonságáról, amely az elektronikus ügyintézésről és a hatósági szolgáltatásról szól. Vitatkoznék azzal az állásponttal, hogy maga a szolgáltatás csak a címében jelenn e meg ennek a törvényjavaslatnak, hiszen egy külön fejezet, a 10. fejezet foglalkozik az elektronikus ügyintézéssel és a hatósági szolgáltatással. El kell mondanom, hogy amikor az első tervezetről tárgyaltunk, ez nem volt még benne ilyen módon, és nagyon n agy örömünkre szolgált, hogy ez megtörtént. Ahogy említettem, ennek persze feltétele volt az, hogy a közigazgatás eszközparkja jelentősen fejlődött, de annak is nagy szerepe van, hogy megszületett az elektronikus aláírásról szóló törvény. Én Molnár Gyuláva l értenék egyet, amikor azt mondom, ez nem azt jelenti, hogy mi nem segítenénk, hogy az elektronikus aláírás minél inkább működjön és minél inkább tért hódítson a mindennapi életben, de nyilván lesznek olyan ügyfelek, akiknek nincs elektronikus aláírásuk, vagy nem törekednek rá, hogy elektronikus aláírásuk legyen, mert úgy érzik, az élet más területein nem
