Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
130 Meglepetéssel hallgattam Kosztolányi Dénes képviselő úr bíráló szavait, és a politikai támad ásra nem kívánok reagálni, annál sokkal fontosabb ez a törvényjavaslat, hogy abba belemenjünk. Ő azt hiányolta, hogy az albizottság nem tudott jelentést letenni. Azért lepődtem meg, mert itt van előttem az a munkaterv, amit valamennyien elfogadtunk, és ebb en szó sincs arról, hogy nekünk bármiféle jelentést el kellett volna készítenünk. Kifejezetten az volt az albizottság feladata, erre jött létre, jómaga ezt fogadta el, hogy részben a tervezetet megvitassuk, másrészt pedig a módosító javaslatokat áttekintsü k, és ha szükség van rá, akkor új módosító javaslatokat készítsünk el és nyújtsunk be. Szeretném elmondani azt is, hogy nem fejeződött be az albizottság munkája, hiszen a módosító javaslatokat meg fogjuk vizsgálni, ha szükség van rá, benyújtunk új módosító javaslatokat, sőt azt is elhatároztuk, hogy nemcsak ezt a törvényjavaslatot kísérjük figyelemmel, hanem a különös eljárási szabályokról szóló törvényjavaslatokat is meg fogjuk vitatni. Ebben kérem továbbra is az albizottság tagjainak együttműködését, bárm elyik oldalon is üljenek. Ahogy ez elhangzott az expozéban is, illetve több bizottsági vélemény ismertetésében, az előttünk fekvő törvényjavaslat megtartja az '57. évi IV., illetve az azt módosító és egységes szerkezetbe foglaló 1981. évi I. törvény számos alapelvét. Engedjenek meg itt nekem is egy szubjektív kitérőt. Miniszter asszony elmondta, hogy ő államvizsgára készült, amikor megszületett az új törvény, még a régit tanulta, és az újból kellett vizsgáznia. Én egy kicsit hasonló helyzetben voltam. Időse bb vagyok a miniszter asszonynál (Dr. Lamperth Mónika, nevetve: Ez fontos.) , és az én szakvizsgám folyt úgy le, hogy mi még az '57. évi IV. törvény eredeti szakaszaival, szövegével foglalkoztunk, és nagy meglepetésemre a szakvizsgán bizony már a '81. évi I . törvényt is tudni kellett. Ez a javaslat az eredeti modellt fenntartotta, de jó néhány változásra feltétlenül szükség volt. Mik indokolták elsősorban ezeket a változtatásokat? Jelentősen megváltozott az egész államszervezet az elmúlt 15 évben, a rendszer váltás óta. Létrejöttek az önkormányzatok, de minden szinten jelentős változások voltak. Ugyanakkor az ország is nyitottabbá vált, számos külföldi állampolgár vagy menekült érkezett, ugyanakkor külföldi cégek is megjelentek az országban, és erre is gondoln i kell egy ilyen változtatásnál. (10.50) Jelentősen megváltoztak a tulajdoni viszonyok; hiszen korábban az a sajátos helyzet volt, hogy az állam, amely intézte az ügyeket, amely az államigazgatást végezte, ugyanakkor a legnagyobb tulajdonos is volt, és ez is jelentősen megváltozott. Örvendetes az a tény, hogy a közigazgatás számítástechnikai bázisa nagyon jelentősen fejlődött az utóbbi években, és ezzel összefüggésben arról sem feledkezhetünk meg, hogy az előző ciklusban törvényt alkottunk az elektronikus a láírásról. Erről Szabó István és Molnár Gyula képviselőtársaim elég részletesen szóltak. Voltak természetesen részben olyan fogyatékosságai a korábbi, jelenleg hatályban lévő törvénynek, amelyekre gondolnunk kellett, illetve bizonyos új szempontok is előke rültek a kodifikáció során. Például az, hogy szabályozni kell az eljárási költség fogalmi körét, a bírságok rendszerét. Korábban csak arra volt lehetőség, hogy rendőrségi segítséget a végrehajtás során lehessen kérni; át kellett gondolni, hogy milyen eljár ási cselekmények még azok, amelyeknél szintén szükség lehet rendőrségi segítségre, és természetesen azt is figyelembe kellett venni a kodifikáció során, hogy mára már az Európai Unió teljes jogú tagállama Magyarország. Ahogy az expozéban a miniszter asszon y is elmondta, a törvényjavaslat teljessé kívánja tenni az ügyféli jogokat, és ennek számos konkrétumáról rendelkezik a javaslat. Ilyenek: az értesítés az eljárás megindításáról, a hatósági közvetítőknek az eljárásba történő bevonása, az egyes közbenső dön tések elleni bírói út megnyitása, a bíróság által felülvizsgálható hatósági döntések körének szélesítése; annak előírása, hogy az ügyfél nem kötelezhető a szakhatósági állásfoglalás
