Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GYAPAY ZOLTÁN (Fidesz):
1288 határozata, amelynek értelmében az elemi kárral sújtott termelők 10 milliárd forint összeghatárig végleges támogatásban részesülhettek. Az év végéig e címen 9,9 milliárd forint került kiutalásra. A részletes indoklás szerint pedig az elemi kárt szenvedett termelők támogatása a kormány előbb említett határozatával jött létre, 10 milliárd forint kiadási előirányzattal. A támogatások forrása, a kormány által a károsultak rész ére kifizetett összeg 9,873 milliárd forint volt, nem érte el a 10 milliárd forintot. A támogatási rendelet szerint az aszály- és fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők részére, ahol a szántóföldi növényeknél a szőlő- és gyümölcskultúrában, az erdősíté sben, valamint a halastavak átlagában 30 százalék vagy azt meghaladó mértékű aszály- és fagykár következett be, 10 milliárd forint támogatási, illetve ha az aszály- és fagykár 20 százalék vagy afeletti, 50 milliárd forint kedvezményes hitelkeretet állapíto tt meg. A támogatásokra összesen a részletes indoklás szerint 94 ezer termelő 38,8 milliárd forint összegben nyújtott be igénylést. Az előző három év átlagához képest 52 százalékos hozamkiesést, aszálykárt igazoltak a jogosult termelők részére a megyei föl dművelésügyi hivatalok. Az indoklásban az áll, hogy az összesen 38,8 milliárd forint összegű támogatási igényből mintegy 2 millió 500 ezer hektár szántóterületet érintően közel 34 milliárd forint támogatás került folyósításra, amely egy hektárra vetítve 13 500 forint. Ez valójában ugyan 13 600 forint lenne, de egyébként a 38,8 milliárd forinttal csak a 10 milliárdot illett volna összehasonlítani. Mindenesetre ügyes fogalmazás, azt sugallja, hogy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó igényeknek minteg y 88 százalékát sikerült kielégíteni. A 34 milliárd forintból a vissza nem térítendő támogatás kevesebb mint 10 milliárd forint, ami egy hektárra kivetítve nem éri el a 4000 forintot. A többi egyébként csak hitelkeret. A búza esetén, ha hektáronké nt 120 ezer forint átlagos árbevétellel számolunk, akkor az a bizonyos 52 százalékos hozamkiesés, amelyben mellesleg viszonyítási alapként a szintén aszálykáros 20 milliárd forinttal támogatott 2002es év is szerepelt, meghaladja a 62 ezer forintot, amit n evetséges módon kevesebb mint 4000 forinttal próbáltak enyhíteni. Ennek következtében hektáronként még mindig több mint 58 ezer forint veszteséggel kell számolni. Ha a módosító javaslatban szereplő, hektáronként körülbelül 16 ezer forintot jelentő vissza n em térítendő támogatással számolunk hektáronként, még mindig több mint 46 ezer forint bevételkiesésről lenne szó. Ezzel szemben az igényelt támogatási összeg 38,8 milliárd forint, és az erre a célra rendelkezésre álló 10 milliárd forintos keret a 84/2003. (VII. 22.) FVM rendelet 4. § (5) bekezdése alapján a miniszter által elrendelt 25,4 százalékos fajlagos csökkentést vont maga után. Ennek eredménye az a bizonyos megalázóan csekély, hektáronkénti 4000 forint, ami sem egy mázsa műtrágya, sem egy mázsa vetőm ag vásárlására nem elegendő, további költségekről nem is beszélve. Mellesleg érdekelne, hogy a miniszter úr miért nem a 25,8 százalékos fajlagos csökkentést állapította meg, hanem a közel 145 millió forinttal kevesebbet jelentő, már említett 25,4 százaléko t. Ezek alapján megállapítható, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2003ban nem a súlyának megfelelően kezelte a gazdák aszálykárigényét, és nem képzett megfelelő összeget a kárigények kielégítésére. A módosító javaslatom ezt a mulaszt ást szándékozik pótolni, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy módosító javaslatomat támogassák. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Gyapay Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. GYAPAY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitában a tavalyi zárszámadási törvény tervezetének a XLI. fejezetéhez szeretnék hozzászólni, amely a központi költségvetés kamatelszámolásait, tőkevisszatérüléseit, az adósság- és követeléskezelés költség eit taglalja.
