Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1274 Ebben a kérdésben számomra minden olyan fölvetés, amely egy népszavazás költségvonzatát bolygatja, tulajdonképpen olyan demagógia, amellyel én nem kívánok foglalkozni még akkor sem, ha ez itt egyéb ként eddig nem hangzott el, és bízom benne, hogy nem is fog elhangozni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Több jelentkezőt nem látok, e zért a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Bársony András államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatal előtt kíván válaszolni a vitában. (Bársony András: Most.) Jelzi, hogy most. Megadom a szót, államtitkár úr. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi ál lamtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Néhány olyan megjegyzéssel szeretnék élni az összefoglalóban, amely, úgy gondolom, részben politikai, részben szerkezeti kérdéseket érint, részben pedig proced urálisakat. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a végén kezdjem, ami a népszavazási kezdeményezésre vagy az arra irányuló módosító indítványra vonatkozik. Országgyűlési határozattal megváltoztatni az érvényes magyar alkotmányt, nemcsak hogy reménytelen vállal kozás, de a fennálló magyar jogrend szerint nem lehetséges. Már csak azért sem, mert jelen országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők 50 százalék plusz 1 főt képviselő szavazatszáma elegendő, miközben népszavazást kiíratni egy ilyen határozattal az t jelentené, hogy a hatályos alkotmány rendelkezéseihez képest egy új cikkelyt kíván valaki bevezetni, miután a hatályos alkotmányunk kizárja, hogy nemzetközi szerződések tekintetében ilyen kezdeményezéssel lehetne élni. Van egy másik érvem is ebben a vitá ban, már legalábbis ami a népszavazásra vonatkozik. Képviselő úr jelezte, hogy számtalan országban lesz népszavazás az alkotmány tervezetéről. Ez tényszerűen igaz, bár igazából döntés még jószerével sehol nem született, hanem ezek a viták folynak ebben a p illanatban. Azonban szeretném azt képviselő úr figyelmébe idézni, hogy számtalan olyan országa van a mai Európai Uniónak, beleértve egyébként az alapító atyákat is, akik magában az Unióban való részvételükről eddig még soha nem rendeztek népszavazást. Tehá t a népfelség tagadásának elvét azon a Magyar Országgyűlésen és egyébként a bármikori magyar kormányon számon kérni, amely az Unióba való belépéskor ezt egyébként megtette, szemben azokkal az országokkal, amelyek immáron évek, évtizedek óta tagjai az Európ ai Uniónak, és soha nem vitték ezt oda, azt gondolom, hogy náluk a most kezdeményezett népszavazás legfeljebb csak egy egyenlőségjelet tehet a népfelség elvének alkalmazásában. Mondhatja persze a képviselő úr, hogy nekünk nem őrájuk kell odafigyelni. Ez ig az, de azért ebben a vitában, azt gondolom, ha más országok példájával élünk, akkor ennek a tárgyszerűségétől nem szabad eltérni. Mindezek mellett azt jelezném, hogy a kormány álláspontja szerint ebben a kérdésben, a szerződés ratifikálásának kérdésében ma Magyarországon alkotmányos lehetőség nincs a népszavazás kiírására. Más kérdés, hogy lehet kezdeményezést tenni, ha valakiben ilyen szándék van, hogy a hatályos magyar alkotmányt és az abból levezetett népszavazásról szóló törvényt megváltoztatni teendő é ljen egy javaslattal az Országgyűlés irányában. Ebben az esetben az Országgyűlés majd, még egyszer mondom, akkor is az Országgyűlés dönthet arról, hogy megteszie ezt annak érdekében, hogy ebben a kérdésben ki lehessen írni népszavazást. Mi ezt nem támogat nánk. A procedurális indokokat elmondtam, azt gondolom, hogy politikailag a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje alapján a köztársaság parlamentjének minden legitimációja megvan ahhoz, hogy ebben a kérdésben döntést hozzon. (19.40) Már csak azért is, mert amivel képviselő úr érvelt, hogy tudniillik mi van akkor, ha ezt az alkotmányszerződéstervezetet legalább egy ország nem ratifikálja; akkor ugyanis valóban az a helyzet áll elő, amit képviselő úr is említett, hogy marad az Unió azon a jogalapon, amelyet a
